KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elvitte a víz

Vajda Judit

Flushed Away – angol-amerikai, 2006. Rendezte: David Bowers és Sam Fell. Írta: Dick Clement és Ian La Frenais. Kép: Brad Blackbourn és Frank Passingham. Zene: Harry Gregson-Williams. Gyártó: Aardman Animation / Dream Works. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 84 perc.

 

Az Aardman Stúdió első teljes egészében kompjuter-animációval készült filmjében szerencsére jórészt csak a technika változott, a hozzáállás nem. Azaz – habár a londoni Kensington negyed alatti csatornák világa, a patkányok és egerek lakta Patkopolisz szemkápráztatóan jelenik meg – a figurák inkább belsőleg, mint külsőleg vannak alaposan kidolgozva. A luxuslakosztályából a vécécsészén keresztül egyenesen a csatornába csöppenő előkelő(sködő) háziegér, Roddy találkozása a patkányok munkásosztályával sikerrel és humorral adaptálja a valódi szociális és társadalmi különbségeket, a főgonosz, az angol Varangy és francia unokatestvére, Le Béka alakjával pedig az Elvitte a víz sokkal intelligensebben csinál viccet a nemzeti különbségekből is, mint a legtöbb élőszereplős film (mint például a közelmúltból A Rózsaszín Párduc vagy a Taplógáz). A filmbolondok most is egy csomó rejtett vagy kevésbé rejtett filmes (Superman, Nosferatu, Bond-filmek stb.), sőt rajzfilmes (Némó nyomában) utalásnak örülhetnek, a nagy egészt tekintve pedig ismét erőteljesen használnak fel ezúttal olyan (al)műfajokat, mint a menekülős-világmegmentős akciófilm és a screwball comedy (egerünk lent a mélyben megismerkedik egy helyes patkánylánnyal).

Az amerikai produkciós partner, a DreamWorks ugyan ott kísért a végső tanulságban és az erkölcsi mondanivalóban, de a rengeteg apró ötlet és az angol humor mindent visz, így a nagy testvér inkább technikailag erősítette az együttműködést. Akinek pedig hiányozna az Aardman-figurák a Wallace és Gromit-filmekben megszokott bumfordisága, az figyelje erősen a háttérben a nyuszit, aki egyenesen az Elvetemült Veteménylényből szökött át vagy az egyik mellékszereplőt, az Albínó nevű verőpatkányt, akinek gülüszemei szintén a klasszikus Aardman-stílust idézik. Nagy élvezetet okozhat a fentieken kívül a betétdalok remek elhelyezése is, amely még egy mobilreklámmal agyonkoptatott számot is új tartalommal képes megtölteni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8816