KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Erdei boszorkány: Tűzpróba

Kovács Kata

Vildheks – dán-magyar, 2018. Rendezte: Kaspar Munk. Írta: Lene Kaaberbøl regényéből Poul Berg és Kaspar Munk. Kép: Adam Wallensten. Zene: Flemming Nordkrog. Szereplők: Gerda Lie Kaas (Clara), Sonja Richter (Isa), Signe Egholm Olsen (Mille), May Simon Lifschitz (Chimera), Albert Werner Ronhard (Oskar). Gyártó: Good Company Films / Yellow Bird. Forgalmazó: Cirko Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

A Proton Cinema (Gyárfás Eszter és Petrányi Viktória producerek) révén részben magyar gyártású Erdei boszorkány – Tűzpróba a dán J.K. Rowlingként számon tartott Lene Kaaberbøl sikerregényei nyomán készült. A 2010-2014 között született könyvek elsősorban Németországban, Dániában és Angliában váltak népszerűvé a kamasz közönség körében, hősnőjük a 12 éves Clara, akit egy napon megkarmol egy fekete macska. A baleset után beteg lesz, lázát nem viszi le gyógyszer, és korábban sosem látott nagynénje, a vidéken élő Isa jön meggyógyítani, az ő segítségével, vidéki házában vendégeskedve pedig lassan ráébred, hogy a vadboszorkányok nemzetségének tagja, és fontos küldetése van az ördögi banyák ellen vívott harcban. Clara öntudatra ébredésének helyszíne Isa gyönyörű állatokkal benépesített, varázslatos boszorkánytanyája, de különleges képességei révén már a városban útjába kerülő kis jószágokkal is képes kommunikálni.

A családi mozinak szánt fantasy nem könnyű műfaj, ám a gyermeki látószöget és a természetfelettivel barátkozó kiskamaszok problémáit elsősorban sorozatai (Limbo, Szívtelen) révén jól ismerő Kaspar Munk érzékenyen és a titokzatos elemeket előtérbe helyezve viszi a gyöngyvászonra a kislány kalandjait, így a film a szuggesztív, erős női karaktereknek – Isa szerepében Sonja Richterrel (Hogy szeretsz?) – és az erdei jelenetek különös atmoszférájának köszönhetően az eredeti regényfolyamhoz hasonlóan maga is kissé addiktív. Ez azonban nem tudja teljesen feledtetni, hogy mind a történet ívét, mind a film költségvetését és látványvilágát, technikai megoldásait tekintve az Erdei boszorkány alapvetően a műfaj másodvonalához tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14096