KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Őrült gazdag ázsiaiak

Benke Attila

Crazy Rich Asians – amerikai, 2018. Rendező: Jon M. Chu. Szereplők: Constance Wu, Henry Golding, Michelle Yeoh. Forgalmazó: Warner Bros. 116 perc.

 

A filmekben viszonylag kevés figyelmet kap az Egyesült Államokban élő, jelentős számú ázsiai-amerikai. Jobbára olyan alkotásokat sorakoztathatunk fel mint Wayne Wangtól a Mennyei örömök klubja, Ang Leetől Az esküvői bankett vagy Justin Lintől a Better Luck Tomorrow. Ezért is ünnepelték kritikusok és nézők egyaránt Kevin Kwan 2013-as regénye, a magyarul is olvasható Kőgazdag ázsiaiak alapján készült Őrült gazdag ázsiaiak című romantikus komédiát.

Ázsiai származásuk miatt mind a regény írója, mind a film rendezője, Jon M. Chu (Szemfényvesztők 2., G. I. Joe: Megtorlás) személyesen is kötődnek a történethez. Sőt, Kevin Kwan könyve szerint Jon M. Chu távoli rokona az alapmű és a film főhősnőjének, a New Yorkban közgazdászprofesszorként dolgozó Rachel Chunak. Rachel szingapúri kötődésű párja, Nick egy barátja esküvője miatt szülőhazájába hívja a nőt, és a távol-keleti országban Rachel végre találkozhat a férfi édesanyjával, Eleanorral és nagymamájával, Su Yivel is. Ám a kemény és hagyománytisztelő üzletasszonyok nem fogadják jól az ázsiai-amerikai nőt, főleg, miután kiderül, hogy Rachel családja miért menekült Amerikába.

Az Őrült gazdag ázsiaiak nem árul zsákbamacskát, teljesíti, amit egy melodrámai elemekkel tűzdelt romantikus komédiától elvárnak a nézők. Sőt, Jon M. Chu műve kifejezetten a bollywoodi maszalák álomvilágát idézi, ahol nincs szegénység, nincsenek osztálykonfliktusok, de még valódi, személyes konfliktusok se nagyon. Az ázsiai-amerikaiak és a szingapúriak között tátongó kulturális szakadék viszont meglepően érdekessé teszi ezt a langymeleg romkomot. Ugyanakkor az Őrült gazdag ázsiaiak éppen azt hangsúlyozza, amit már a tradicionális zsidó és a modern amerikai kultúra feszültségét bemutató 1927-es A dzsesszénekes is: Amerika (az angolul beszélő Rachel és Nick) a jövő, és Ázsiának (a mandarin nyelven kommunikáló nagymama) is tanácsos elsajátítania a nyugati típusú fogyasztói kapitalizmust és értékrendet, ha nem akar a fejlődés (Nick és Rachel szenvedélyes kapcsolatának) útjába állni. Ezért érdekes módon a westernfilmek határhelyzeti hősét, a „jó rossz ember”-t idéző, mandarinul és angolul is beszélő Eleanor kezébe kerül a döntés, hogy a haladást vagy a hagyományt támogatja. Kár, hogy maguk a főszereplők cseppet sem érdekesek, így tulajdonképpen az antagonista Eleanor menti meg az Őrült gazdag ázsiaiakat a teljes középszertől.

Extra: Törölt jelenetek, werkfilm.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13987