KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Grease

Varga Zoltán

Grease – amerikai, 1978. Rendezte: Randal Kleiser. Szereplők: John Travolta, Olivia Newton-John, Stockhard Channing. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 110 perc.

 

Negyven éve készült, hatvan esztendővel ezelőtt játszódik, nézők milliói számára megunhatatlan, dalai pedig kiirthatatlanok a rádiók slágerkészletéből: az idén jubiláló Grease (magyar címváltozata: Pomádé) a filmmusical történetének mindmáig egyik legnagyobb s legtartósabb sikere. Miként számtalan zsánertársa, a Grease is a színpadról (Chicagóból és a Broadwayról) érkezett a vásznakra és a képernyőkre. A film a szerelmi szállal együtt is mindenekelőtt nosztalgikus és felettébb idealizáló visszapillantás az ötvenes évek Amerikájára, középpontban a gimnáziumi élettel, illetve annak jellegzetes figuráival és kellékeivel – a zselézett séróval pózoló bőrdzsekis vagányokkal és a rózsaszínben feszítő cicamicákkal éppúgy, mint az áramvonalas járgányokkal. A Grease-ben a maroknyi tőmondatban is összefoglalható sztorihoz (miféle sztorihoz?) fülbemászó dalok, remekbe szabott koreográfia, kellemesen tarkabarka látványvilág s egytől egyig markáns karakterek társulnak – élen a Szombat esti lázból áttáncolt John Travolta és az itt debütáló Olivia Newton-John szerelmespárjával. Kétségkívül ezek kombinációja adja a Grease töretlenül őrzött élvezeti értékét, illetve az a nem mellékes tényező, hogy a film legalább annyira működőképes vígjátékként, mint musicalként. S ez nem csak a Grease szándékoltan humoros elemeinek (köztük a pikáns beszólásoknak) köszönhető, mert az is mindvégig mosolyfakasztó, hogy (késő) huszonévesek, sőt kora harmincasok próbálnak – igen csekély meggyőző erővel – végzős gimnazistának látszani. Mégis, a Grease-ben ebből naiv báj fakad, olyan vonzerő, amely bár borotvaélen egyensúlyoz, mégsem torkollik önparódiába, avagy campbe (ami például biztosan nem mondható el Newton-John következő musicaljéről, a campet brutálisan fölfokozó Xanaduról). A szó szerint felhők fölé ellebegő epilógus vidámparki helyszíne is nyomatékosítja, hogy musicalklasszikusunk a szórakoztatóipar termékei közül alighanem a habcsókhoz és a vattacukorhoz áll a legközelebb – a Grease nem csupán minden középiskolába helyezett musical ősmintája, de a tökéletes giccsfilmek egyike is.

Extrák: A jubileumi évfordulóhoz – DVD-n és Blu-Ray lemezen egyaránt – alaposan felöltöztették extrákkal az ünnepeltet. Rendezője, Randal Kleiser és a koreográfus, Patricia Birch közös audiokommentárja tartalmas betekintést nyújt a kulisszák mögé, miként a film elkészítését és színpadi előéletét bemutató kisfilmek is informatív néznivalók. További kisfilmeket láthatunk a koreográfiáról és a filmben feltűnő járművekről; az animált főcím és a jelenetek némelyike alternatív változatban is megtekinthető; kapunk egy csokorra valót kimaradt jelenetekből is; valamint fotógalériákból és egyéb interjúkból is szemezgethetünk. Az audiokommentár kivételével valamennyi extrához magyar felirat is található.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13839