KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Végállomás: esküvő

Árva Márton

Destination Wedding – amerikai, 2018. Rendezte és írta: Victor Levin. Kép: Giorgio Scali. Zene: William Ross. Szereplők: Keanu Reeves (Frank), Winona Ryder (Lindsay), Dj Dallenbach (Menyasszony), Ted Dubost (Vőlegény). Gyártó: CISS / Company 3 / GreenSlate / Snap Sound / Tunnel Post. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 90 perc.

 

Az utóbbi években látványosan kibővülő esküvői szolgáltatások olyan letaglózó ütemben differenciálódtak, hogy ezzel még a piaci résekre különösen érzékeny amerikai filmgyártás sem tudott versenyezni. A Bazi Nagy Lagzi-mozik, Másnapossággal járó legénybúcsú-darabok és megrázó Koszorúslány-eposzok trendkövető termékei után viszont most a filmkínálat kerülhet lépéselőnybe, hiszen elkészült az esküvőellenesek esküvői vígjátéka.

Victor Levin író-rendező kisköltségvetésű munkája a násznép két kevésbé lelkes tagjának (a megbántott exmenyasszony és a gyűlölködő féltestvér) találkozásán keresztül szólítja meg a házasság kósza ötletére is grimaszolva legyintő, cinikus közönséget. Ráadásul mindezt egy valóban formabontó screwball comedy keretében teszi – hiába tűnik fel egy Párducbébi is a ceremónia egy pontján. A kiállhatatlan természetű főhősöknek egy háromnapos lagzit kell átvészelniük a kaliforniai borvidéken, de ők a kötelező udvariasságra sem ügyelve vonják ki magukat a buliból, hogy inkább kibeszéljék feloldhatatlan világfájdalmukat és hangot adjanak az emberi kapcsolatok iránti általános megvetésüknek.

Végig nyílt titok: ez a film a drámaíró parádéja. Az író-rendező Levin gyakorlatilag egy másfél órás színpadi dialógot görget az andalító gitárfutamok és csupasz díszletek között, melyben nemcsak a hírhedten faarcú színészek (Winona Ryder és Keanu Reeves) kapnak feltűnően kevés mozgásteret, hanem a kamera is megdermedve figyeli, ahogy tapintatot hírből sem ismerő riposztjaikat hadarják. Legyenek bár az idilli dombokon, intim helyzetben, vagy a vendégseregnek szervezett kínai talpmasszázson, válogatott sértéseik szövegfolyamát a műfaji szabályok által előírt gyengéd érzelmek megszületése sem tudja kizökkenteni. A megrögzötten szkeptikus szingliknek így egy pillanatra azt is elhihetjük, hogy már az esküvői filmekben sincsenek csodák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13820