KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakáció

Varga Zoltán

Hotel Transylvania 3: Summer Vacation – amerikai, 2018. Rendezte: Genndy Tartakovsky. Írta: Michael McCullers és Genndy Tartakovsky. Zene: Mark Mothersbaugh. Gyártó: Columbia Pictures / MRC. Gyártó: InterCom. Szinkronizált. 97 perc.

 

Vakációra megy a Drakula család: nem vicc kezdődik így, hanem a hat éve startolt Hotel Transylvania-animációk legfrissebb felvonása, amelyben a szörnyfogadót üzemeltető erdélyi vámpírgrófot viszi és kíséri kikapcsolódni nem csak szűkebb családja, de valamennyi híres-neves monstrumtársa, akiket az előző részekben megismerhettünk. Ám a luxushajóra helyezett szörnyparti nem csupa móka és kacagás, a kalandokból az érzelmi szál éppúgy nem hiányzik, mint a veszedelmek elhárítása, sőt a kettő összekapcsolódik: Drakula azzal a hölggyel „dingel” (azaz belehabarodik első látásra), aki dédapja örökébe lépve elpusztítani készül a szörnyeket.

Minthogy a Hotel Transylvania 3-nak már nem kell bíbelődnie a szörnykarikatúrák jellemzésével, és a főellenség, a Bram Stoker-örökségből előlépő Van Helsing fölvezetését is lezavarja a nyúlfarknyi, ám annál pörgősebb prológusban, többnyire felesleges kitérők nélkül arra koncentrálhat, ami eddig is a sorozat erőssége volt: a fergeteges tempóban szervírozott vizuális humorra. Genndy Tartakovsky, a groteszk infantilizmust az abszurd komédiával összeboronáló Dexter laboratóriuma-tévészéria szülőatyja jegyzi az új részt is, melynek laza cselekményvezetése minden eddiginél nyilvánvalóbban szolgál puszta ürügyként az epizodikus gegek felfűzésére – és éppen ezért (no meg a Drakulát szinkronizáló Adam Sandler jellegzetes kelléktárának visszafogott alkalmazásáért) üdítőbb az összkép, mint az előzmények esetében. A Hotel Transylvania 3 könnyedén helyez egymás mellé Magritte-festményt idéző figurákat és ógörög eredetű motívumokat, pompás Szörnyecskék-paródiát és holdfényes kirándulást a lakatlan szigeten – a táncparketten parádézó, a tenger mélyén lubickoló vagy éppen ezer veszély elől menekülő szereplők hiperaktív mozgásformái pedig mindvégig mívesek és mulatságosak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13814