KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A boldogság titka

Teszár Dávid

El misterio de la felicidad – argentin, 2015. Rendezte: Daniel Burman. Írta: Sergio Dubcovsky és Daniel Burman. Kép: Daniel Ortega. Szereplők: Guillermo Francella (Santiago), Fabián Arenillas (Eugenio), Inés Estévez (Laura), Sergio Boris (Sergio). Gyártó: BD Ciné / Total Entertainment / Telefe. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 92 perc.

 

Latin-Amerika Woody Allenje, Daniel Burman keserédes, értelmiségi családtörténet-trilógiájával (A Messiásra várva, Elveszett ölelés, Családjog) szerzett nemzetközi ismertséget a 2000-es évek derekán és azóta is a családi viszonyok érzékeny argentin vászonfestője – ezt hol komorabban (Üres fészek), hol pedig vidámabban teszi (All in). Legutóbbi, 2014-es keltezésű alkotása, A boldogság titka egy buddy movie-alaphelyzettel indít (két középkorú, legendás jó barát közös üzletet vezet, állandóan együtt töltik az időt és a legapróbb gesztusokból is értik egymást), az egyik üzlettárs rejtélyes eltűnésével azonban már a játékidő elején romantikus komédiába vált, amikor is a feleség ugrik be bizniszbe a nőtlen CEO mellé. Burman rafinériája azonban nem áll meg itt, ugyanis a kedélyes banalitások mentén lényegbevágó egzisztenciális és identitásbeli kérdéseket tesz fel, amelyek megválaszolása a mindenkori nézőt terheli. Valóban ismerjük a hozzánk legközelebb álló embereket? Amennyiben nem, akkor önmagunkat vajon mennyire látjuk tisztán? A hoppon maradt, hisztériás feleség és az autópilóta üzemmódban működő üzletvezető-barát egymással versengve próbál választ találni ezen talányokra, miután egy szempillantás alatt szertefoszlik több bénító erejű, önnön életüket eddig túszul ejtő tévképzetük. Burman szerint a másiktól elidegenedés origóját az önmagunktól elidegenedés jelöli ki. A nyomtalanul eltűnt úriember felkutatására szervezett magánakció ekként önkutatási akcióvá válik, és ezen mindkét főszereplő őszintén megrökönyödik. A boldogság titka a címe ellenére egyáltalán nem felszínes romantikus limonádé – éppen ellenkezőleg: amolyan taoista ihletettségű, meghökkentően bölcs dramedy az önismeret hiányosságairól és a szabad akaratunkból magunkra rántott tévképzet-kaloda kellemetlen hatásmechanizmusáról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12607