KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kosok

Kolozsi László

Hrútar – izlandi, 2015. Rendezte és írta: Grimur Hákonarson. Kép: Sturla Brandth Grovlen. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Sigurdur Sigurjónsson (Gummi), Theodór Júliusson (Kiddi), Charlotte Boving (Katrin), Jon Benonysson (Runólfur). Gyártó: Netop Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 93 perc.

 

Az alig több mint háromszázezres Izlandon mindenki pontosan ismeri a családfáját, számon tartja a közelebb és távolabbi rokonokat, vagyis az ország inkább hasonlít egy nagy családra, mint egy spontán létrejött közösségre. A Kosokból nem csak az derül ki, hogy ez nem jelent mindenképpen és feltétlenül jó viszonyt, hanem az is, hogy a családfakutatás gerjedelméből részesülnek a haszonállatok is: az is nyilván van tartva, melyik juh, melyik alomból származtatható, kik a közös ősök. Gummi, a szakállas, kissé a télapót idéző pásztorcsalád sarj, részesül a modernizált Izland szűkös örömeiből: komolyzenét hallgat, van fürdőszobája, a többi falubéliéhez hasonlító kőháza, fűtött csűrje, összkomfortos birkaólja, de a külsőségeken kívül nem sok nyomát lelni fel a változásoknak. Minden olyan, mint évszázadokkal korábban. Gummi olyan szeretettel öleli a birkáit, mintha rokonai lennének. Márpedig egy olyan életben, melynek középpontjában az állat áll, mi sem lehet fontosabb egy állatszépségversenynél. A helyi versenyen Gummi kosa a szintúgy pátriárkaszerű, szintén vörös szakállas, Kiddi birkájával szemben marad alul. Ez a sérelmének eredője, ez a drámai csata kezdete. Kiddi és Gummi, bár testvérek, negyven éve nem beszélnek egymással. Gummi nem tudja elviselni a vereséget, és surlóvész jeleit kreálja a győztes állatra.

Hákonarson filmjében a vész olyan lesz, mint egy önbeteljesítő, végzetes jóslat. Minél jobban elfajul a testvérek küzdelme, minél inkább magukra maradnak, minél vadabb lesz az izlandi táj, annál inkább hat a történetük ősi, bibliai történetként. Mintha az ősatyák földjén járnánk. A tél is olyan, mintha az ősidőkből jönnének viharai. Súlyos ősi, gyönyörű történet a Kosok. Izlandi megváltástörténet. Istenek nélkül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/12 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12514