KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Super

Géczi Zoltán

Super – amerikai, 2010. Rendezte: James Gunn. Szereplők: Rainn Wilson, Liv Tyler, Ellen Page, Kevin Bacon. Forgalmazó: Cinetel. 92 perc.

Az, hogy főhősünk (Rainn Wilson) kolosszális balfék, különösebb kertelés nélkül kijelenthető: későharmincasként egy külvárosi dinerben műveli magas szinten a hamburgersütés kifinomult tudományát, szabadidejében stupid tévéműsorokat bámul, bárminemű örömet csakis szépséges felesége (Liv Tyler) mellett talál, aki kigyógyult kábítószerfüggőként az új élet illúzióját űzve kötötte össze vele életét. Amikor pedig a lány lelép egy sumák bűnözővel, emberünk hirtelenjében megvilágosodik, és kretén igazságosztóként kezd új karriert („Shut up, Crime!”); ámokfutásával igazolja Charles Bukowski tételét, miszerint az emberek nem a nagy dolgoktól, hanem a hétköznapi apróságoktól tudnak igazán megtébolyodni.

A Super a szuperhős-kultusz által keltett neurózist, a szuperhős-mítoszok fekete-fehér világképének idiotizmusát kacagja ki; eme szatíra főszereplői végtelenül frusztrált emberek, kiket a hétköznapok abszurditásai őrjítenek meg. Teszi mindezt elsőrangú szereplőgárdával: Ellen Page tündérien idióta, Kevin Bacon laza és vagány, Liv Tyler imádnivaló, ráadásul a film lényegesen okosabban használja a karaktereket és a helyzetkomikum dramaturgiai intézményét, mint a hasonló habitusú darabok (Kick Ass, Defendor). A forgatókönyv jobbra is, balra is keményen oszt: a fundamentalista keresztények, az idióta képregény-geekek, a televíziós evangelizáció (Szent Bosszúálló Krisztus!), a bugris wannabe-gengszterek mind megkapják a magukét, miközben sora veszi és kikacagja a műfaji közhelyeket is. Egyszerre infantilis és véres, vicces és szomorú, de lehetne kicsit harsányabb és lendületesebb, mert középpályán elfogy a kraft, sajnos az erős expozíció és a zsánerre vonatkozó nézői elvárásokra merészen fittyet hányó finálé közé becsúszik néhány enervált jelenet. Azonban egyenetlenségei mellett is szerethető és szórakoztató mozi, ráadásul presztízsét emeli, hogy ízig-vérig szerzői film – a Supert ugyanis A galaxis őrzőit jegyző James Gunn írta és rendezte.

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12067