KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/április
FILMSZEMLE
• Berend T. Iván: Film – történelem – társadalom Jegyzetek az 1981-es magyar filmtermésről
• Spiró György: Szempontok szerint Az új magyar filmekről
• N. N.: A XIV. Magyar Játékfilmszemle díjai

• Koltai Tamás: Történelem felülnézetből Tegnapelőtt
• Almási Miklós: Szülők iskolája A remény joga
• Koltai Ágnes: Táncórák és labdatáncoltatók Elsőfilmesek, 1982
• Hegedűs Zoltán: „Fegyvert s vitézt éneklek...” Árnyéklovas
• Létay Vera: A kettészelt gömbember A nők városa
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Sikerfilmek és filmsikerek Nyugat-Berlin
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Zsugán István: Kik vagyunk, honnan jöttünk Jegyzetek az ausztrál „új hullámról”

• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (2.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
LÁTTUK MÉG
• Peredi Ágnes: A lázadás ára
• Hollós László: A versenyző
• Simándi Júlia: Illúzió
• Gáti Péter: Éretlenek
• Ardai Zoltán: Megsebzett csend
• Domonkos László: Főúr, tűnés!
• Hegedűs Tibor: Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok
• Zoltán Katalin: A hóhér testvére
• Deli Bálint Attila: Vigyázz! Kígyó!
TELEVÍZÓ
• Csepeli György: Perctenger Az 1982 januári tévéműsorokról
• Sándor István: Látványos és okos vetélkedők Az NSzK televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Kőháti Zsolt: Bacsó Péter
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Nagy érdeklődéssel olvastam... Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Bucskó Béla: Megrökönyödéssel olvastam... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Olvasónk kérdésére... Szerkesztői válasz
• Csillag Márta: Sajnálattal... Olvasói levél
• A szerkesztőség : Lapunk terjesztője... Szerkesztői válasz

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Padláson

Forgács Nóra Kinga

Na půdě aneb – cseh-szlovák-japán, 2009. Rendezte: Jiří Bárta. Írta: Jiří Bárta, Edgar Dutka. Kép: Ivan Vít, Zdenek Pospisil. Zene: Michal Pavlícek. Gyártó: Continental Film / At Armz / Bio Illusion. Forgalmazó: Best Hollywood. Szinkronizált. 76 perc.

 

Jiří Bárta animációs filmjében a legkülönbözőbb hétköznapi anyagok, elfeledett kacatok, féltve őrzött emlékek, kitudjamirejó hogyishívjákok állnak össze meghökkentő konstrukciókba, és kelnek életre változatos animációs technikák, például a báb, a gyurma, a rajz segítségével. Bonyolult textúrájú, izgő-mozgó, lüktető, kaotikus világ születik, az egyszerre nosztalgikus és fantasztikus padlás így múlt és jelen, emlékezet és fantázia találkozási helyévé válik.

A sztori egyfelől a klasszikus mesei történetszövést mutatja. A bőrönd lakói, azaz a szőke hajú baba és fura barátai, egy szőrös mackó, egy marionett-lovag és egy ceruzaorrú gyurmagolyóbis boldogan élnek egészen addig, míg a hőseinket kémlelő szoborszerű főgonosz el nem raboltatja a babát, hogy saját feleségévé tegye. A lovag, a mackó, a gyurmagolyó és a mesevilág többi figurája látványos kalandokat átélve szelik át a padlást, hogy kiszabadíthassák szeretett barátjukat a gonosz birodalmából. A padláson másfelől a történelemről mesél. A bőrönd lakóinak világát egy despota fenyegeti, aki a folyamatos megfigyelés és az erőszakos-ideologikus hatalomgyakorlás eszközeivel számolja fel a személyes szabadságot, államában negatív utópiákba illő módon a sokszorosítás fantasztikus motívuma jelzi az egyéni egzisztencia, az individuum veszélyeztetettségét. A két mesei világ összeütközésének tétje a padlás jövője.

Barta mesefilmje kissé poros, mégis kétségkívül szórakoztató és akciódús darab, egyben talán a születésnapját ünneplő demokrácia filmje (az eredeti alcím is így szól: Kinek van ma születésnapja?). A fenyegető gonosz birodalmát sújtó katasztrófa nemcsak az animációs filmek pusztulás-szekvenciáinak kreatív példája, hanem jelképiségében is beszédes. A történelmi (közel)múltra vonatkozó reflexiót keresni emellett talán azért is jogos, mert – vegyük példának akár az AZYL rövidfilmfesztivál idei életREklám pályázatának 20 év szabadság?! hívómondatát, akár a 6. Verzió fesztivál Húsz év demokrácia filmen című blokkját – a 2009-2010-es év egyik kiemelt tematikájára találunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10167