KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csak egy csók

Parádi Orsolya

Un baiser s’il vous plait – francia, 2007. Rendezte és írta: Emmanuel Mouret. Kép: Laurent Desmet. Szereplők: Virginie Ledoyen (Judith), Emmanuel Mouret (Nicolas), Julie Gayet (Émilie), Michaël Cohen (Gabriel), Frédérique Bel (Caline). Gyártó: Angoa-Agicoa / CNC / K Films Amerique / Moby Dick / Procirep / TPS Star / arte France Cinéma. Forgalmazó: Budapest film. Feliratos. 96 perc.

 

Egy csók és más semmi? Emmanuel Mouret az ellenkezőjét állítja. Egy csók lavinát indíthat el, jól bevált párkapcsolatoknak vethet véget, ám magában hordozhatja egy új történet kezdetét is. Ezzel a nem új keletű tétellel indul az utóbbi idők legüdítőbb francia romantikus vígjátéka. Egy férfi és egy nő megismerkedik az utcán, a rokonszenv és a vonzalom azonnal tapintható közöttük, így nem csoda, hogy hamarosan egy bárban ülve találjuk őket, elmerülve egymás aurájában. Amikor búcsúzóul Gabriel megcsókolná a nőt, Emilie kihátrál a helyzetből mondván, hogy el kell mesélnie egy történetet arról, milyen tájfunnal járhat akár egyetlen pillangószárny-rezdülésnyi csók. A film ebben a keretben tárja fel egy férfi és egy nő egymásra találásának lélektani rétegeit. A gyógyszerész Judith segítségképpen hagyja magát megcsókolni legjobb barátja, Nicolas által, hogy kiderüljön, képes-e még érezni valamit a férfi a másik nem iránt. Belátható, hogy milyen fontos ez a kísérlet, ám a kémcső tartalma erősen fortyogni kezd, és kisvártatva robban a vegyület. Hogy leszereljék Judith férjét, Nicolas frissen kirúgott barátnőjét uszítják rá, ám a terv csúfosan megbukik – majd a további fordulatokat tartogató történet duplafenekű poénnal zárul.

Az ifjú francia rendező második filmjében ismét főszerepet játszik, a kissé suta, tágra zárt szemű tanár figuráját alakítja, akinek kezdeti naiv darabosságát csakhamar felváltja a felborzolt hajú szerelmes egzaltáltsága. Mouret finom eleganciájával, elemző kedvével és rezdülékeny humorával egyszerre tiszteleg Eric Rohmer és Woody Allen előtt, miközben teljesen egyedi hangulatot teremt. Néhol hátborzongatóan erotikus, néhol pedig karikírozottan stilizált és reflektáló, mint egy komolyzenei hangkulissza előtt játszódó labor-tanmese. Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús. Olyan csók, amely mellett nem lehet csendben elmenni tovább.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9569


előző 1 következőúj komment

Ulpi#1 dátum: 2008-11-07 11:20Válasz
"Olyan értékek ezek, melyek miatt filmje mérföldkő-gyanús"

Az írás pedig már-már reklámgyanús.