KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Halálforgás

Sárközi Dezső

Míg Magyarországon a hamis számlakönyvnél, az Austrialottónál és az ÁFOR-kutaknál kezdődik a „Carrier” (akár motorolaj formájában is), addig a filmes Amerikában bárhol.

Például a táncparketten (Dirty Dancing), a Wall Streeten (Tőzsdecápák) vagy csak egyszerűen a Streeten (Pretty Woman). Ugyanilyen gyors karriert láthattunk Rockytól a ringben, vagy a Baseball-bikáktól a gyepen. Most éppen a jégre visznek. A hősnő, Kate, egy nem éppen kontárul csiszolt alakú lány, akit leginkább kedélye-szeszélye akadályoz meg abban, hogy partnert találjon magának – a műkorcsolyában. Mígnem orvos-edzője – a jónevű Anton Pamchenko – önkényesen összepárosítja a szemsérülése miatt lecsúszott hokibajnokkal.

Ahogyan egy hegesztőlányból a pennsylvaniai balettintézet növendéke lehet (Flashdance) vagy az utcán strichelő butuska lányból dúsgazdag feleség (Pretty Woman), ugyanilyen természetes módon válik a nagy melák jégkorongozóból flitteres ruhás műkorcsolyázó. Senki sem csodálkozhat azon, hogy a páros, ha sok-sok veszekedés után is, rövid idő alatt eljut az Albertville-i olimpiára.

A műfaj dramaturgiája szerint a sikerhez boldogság jár, a filmhez heppiend. Mindezt rendben megkapjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/09 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=564