KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Men in Black – Sötét zsaruk a Föld körül

Fekete Tamás

Men in Black International – amerikai, 2019. Rendezte: F. Gary Gray. Írta: Matt Holloway és Art Marcum. Kép: Stuart Dryburgh. Zene: Chris Bacon és Danny Elfman. Szereplők: Chris Hemsworth (H), Tessa Thompson (M), Rebecca Ferguson (Riza), Rafe Spall (C), Liam Neeson (T). Gyártó: Columbia Pictures / Amblin Entertainment / Original Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 114 perc.

 

Az 1997-ben útjára indult Men In Black-sorozat az évtizednyi hiátus után érkező harmadik résszel már az egyértelmű fáradás jeleit mutatta: hiába próbálták meg feldobni a készítők az időutazás motívumával, a Tommy Lee Jones fiatalkori énjét játszó Josh Brolin szerepeltetésével, vagy a sorozattól ez idáig távol tartott melodramatikus hangnem beemelésével. A producerek a negyedik részhez a teljes reboot mellett döntöttek: szinte a teljes alkotógárdát lecserélték (egyedül az előző filmben feltűnt Emma Thompson térhetett vissza), és ezzel együtt teljesen új irányt jelöltek ki. Amint arra az alcím is utal, a két új ügynök kalandja New Yorkot elhagyva ezúttal világméretű hajszává válik: Párizs, London, Marokkó és Málta is helyszínként szolgál, mintha csak egy James Bond-filmet néznénk. A több műfajból összekevert, egyedi hangvételbe pedig minden eddiginél jóval több került az akcióból, miközben szinte teljesen eltüntették azt a sajátos humort, melynek nagy szerepe volt a sikerben – és legalább ekkora szerepe van az új film sikertelenségében.

Az egykor videoklipeket, majd jórészt akciófilmeket készítő rendező, F. Gary Gray (Az olasz meló, Halálos iramban 8.) a Csak lazán! után immár másodszor készített olyan folytatást, amelyet Barry Sonnenfeldtől vett át. Ám míg a Coen testvérek egykori operatőrének egyik titka a valódi és a látszatvilág sikeres párosítása volt, addig Gray csak egy nagyköltségvetésű videoklip-sorozatot tudott csinálni a Sötét Zsaruk küldetéséről. A két feketeruhás főszereplő, Tessa Thompson és Chris Hemsworth pedig leginkább szürkének tűnik – a földönkívüliek mellett ők is idegenek maradnak, nem csupán egymás előtt, de a nézők szemében is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/07 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14179