KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szökésben

Harmat György

A címbeli menekülésre Doc és felesége, Carol kényszerül – tetemes pénz birtokában –, miután Doc (két társával) kirabolta egy agárverseny-pálya széfjét, majd megölte megbízóját. Üldpzőik számosak. Fő kérdés: megbocsátható-e, ha feleséged a te kiszabadításod érdekében lefeküdt mással? Fő tanulság: ha gyilkolsz, bizonyosodj meg felőle, hogy meghalt-e az, akit megöltél!

Az elvárható szakértelemmel megírt, megrendezett, ám lélektelen (és eleinte ritmusproblémákkal küzdő) kalandsorozatot sokáig némi letargiával nézi a magamfajta. Aztán szaporodnak a csavarások, a szállodai csúcsjelenet pedig kifejezetten izgalmas. Az alkotók itt lövésszámban igyekeznek bepótolni eddigi elmaradásukat a hasonló produkcióktól. Alec Baldwin (Doc) kellően férfias, Kim Basinger (Carol) megfelelően nőies a szerepére, s még bizonyos színészi képességeket is felmutatnak.

Az alapváltozatot Sam Packinpah, az időközben elhunyt westernmester rendezte (ugyancsak The Getaway címmel) 1972-ben, Steve McQuennel a főszerepben. Walter Hill (48 óra) írta annak is, ennek is a forgatókönyvét. A friss remake készítője az új-zélandiból (Roncspalota) angollá (A Bounty), majd amerikaivá (Marie; Cocktail lett filmszakember, Roger Donaldson.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1157