KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/március
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : 25 éves a Filmtudományi Intézet
POSTA
• Kas Ilona: Hogy mi a televízió... Olvasói levél

• Kovács András Bálint: „Gyönyörű válság” A Társulás Stúdió előzményei és törekvései
• Bikácsy Gergely: Az alperesek Kabala
• Zsugán István: A gének dala Anna
• Zalán Vince: Se hús, se hal Rontás és reménység
• Bódy Gábor: Kreatív gondolkozó szerszám A „kísérleti film” Magyarországon
• András László: Egy gengszterfilm hátországa A Keresztapa
• Wisinger István: Hollywood Hollywood ellen Az amerikai filmgyártás útvesztői
• Zilahi Judit: Mire jön be a közönség? Washingtoni filmlevél az új évad kasszasikereiről
• Csala Károly: Egy szigetvilág fölfedezése (1.) Amerikai szociofilm, 1930–1945
• Szabó Júlia: Fény és mozgás Viking Eggeling és a magyar aktivizmus
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Szamurájok és banditák
• Kövesdi Rózsa: Mesél a bécsi erdő
• Koltai Ágnes: Ámokfutó
• Jakubovits Anna: Zorán, a zsoké fia
• Varga András: Víkendház nélkül nem élet az élet
• Gáti Péter: Menekülés haza
• Ardai Zoltán: Újra szól a hatlövetű
• Bikácsy Gergely: Egyszerű eset
• Lajta Gábor: Az összekötő jönni fog
• Schubert Gusztáv: A Hótündér
TELEVÍZÓ
• Horvát János: „Folyt. köv.” A tévésorozatokról
• Fehér Gyula: Műsor öt nyelven Az Újvidéki Televízióról
KÖNYV
• Báron György: A halandóság leltára

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sátánfajzat – Warlock 2.

Sneé Péter

Az Utolsó Ítélet Közeledtével riogató szektáknak igazuk lehet, mert ahol ennyi ostobaságot képesek összezagyválni a profit igézetében, ott legföljebb egy kiadós Armageddon segíthet, vagy az sem. Tűz és véreső, ami a leleményességét névválasztásával (Hickox) kimerítő rendező új produkcióját árasztja el időről időre, már amikor nem a Sátán reinkarnációjának megakadályozására készülődő ifjú párocska édelgését mutat] a, hanem a Gonoszt magát, amint egy rozoga New York-i taxin araszolgat varázsköveiért. Fogoly szellem hibbant leszármazottja siet ekként célja fmlé a végkiárusított földi világban. Hát érdemes az ekkora törődésre? A közreműködőkben fölsejlik a kétkedés és aszerint cselekszenek. Minek igyekeznének jobban, amikor eladható a film így is, színhibásan, rosszul montírozottan, olyan trükkökkel, melyek láttán már az idősb Batman tolvajt kiáltana.

Haláltánc és nagytakarítás, összesöpörve a szemétlapáton Shakespeare, western, druidák, a Szent Grál kelyhéből kovácsolt (?) tőr, fű, fa, virág, minden. Csupán a mottó hibádzik még, melyre óvodáskori emlékeink között lelhetünk: „jó nektek, mert nincsen eszetek és nem kell gondolkodnotok”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1084