KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bor, mámor, Provence

Hungler Tímea

A Good Year – amerikai, 2006. Rendezte: Ridley Scott. Írta: Peter Mayle könyvéből Marc Klein. Kép: Philippe Le Sourd. Zene: Marc Streintenfeld. Szereplők: Russell Crowe (Max), Albert Finney (Henry), Archie Panjabi (Gemma), Freddie Highmore (A gyermek Max). Gyártó: Scott Free Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Dél-franciaországi szőlőbirtok, a lenyugvó nap melengető sugarai, mediterrán konyha, édes, ráérős egykedvűség. Ez bizony nem a Travel Channel Provence-ról szóló útifilmje, hanem Ridley Scott legújabb alkotása, mely országimázs-kampányfilmnek is beillene, ha a szegényes és kissé bugyuta történet nem ütné fel minduntalan a fejét a gasztronómiai kalandok vagy a dimbek-dombok közé szervezett barangolások közepette.

Csakhogy felüti. Ráadásul közhelyszerű tanulságokkal is szolgál, méghozzá a lét értelméről, melyet hősünk, a sztárbrókert alakító Russell Crowe a gallok földjén tapasztal meg két saláta és egy pincérnő elfogyasztását követően. Mit neki ezek után a nyüzsgő London, a versenyszellem, a karrier, az egyéjszakás kalandok, a pezsgő szellemi élet! Persze, hogy borászkodásra adja a fejét, és a helyi pincérnővel tervezi leélni hátralévő napjait nagy pétanque-olások közepette.

Mindehhez a dél-amerikai szappanoperák stílusában családegyesítés is dukál. Előkerül a balkézről született, Amerikába szakadt ifjú unokahúg, aki hősünkhöz hasonlóan a provence-i szőlőbirtokos, a flashbackek formájában felbukkanó, szentenciákban kommunikáló Albert Finney halálhírére érkezik Frankhonba, hogy aztán megsárgult húszéves fényképek, csókok és könnyek között ő is átadhassa magát a mindent és mindenkit elsöprő nagy közösségi érzésnek.

Még jó, hogy hősünknek akad egy racionalista, talpraesett barátja, a cég minden hájjal megkent titkárnője (Archie Panjabi) aki aggódva figyeli, hogyan kezdi ki a bróker stabilnak hitt énképét a túlzásba vitt, hosszúra nyúlt nyaralás. Ő azonban filmünkben az intrika csupán, a (nagy)városi patkány, kinek aggályaira minek is figyelni?

Pedig nem ártana. Még egy romantikus komédiába is elkel némi realitásérzék, különösen akkor, ha formabontó módon nem egy harmincas szingli lány csetléseit-botlásait, hanem egy negyvenes férfi egzisztenciális válságát viszi a vászonra, ráadásul Russell Crowe-val a főszerepben.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8810