KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fegyvercsempészek

Bán Zsófia

 

Volt egyszer egy összeesküvés…, valamikor a negyvennyolcas forradalmak táján, Havasalföldön, a kormány és az uralkodó ellen, melyet egy „Sárga Rózsa” fedőnevű fenegyerek vezetett. Ez a Sárga Rózsa igen sok amerikai westernt láthatott, mert a járása, a nézése, a bőrnadrágja és a pisztolykezelése szakasztott olyan, mintha egyenesen az amerikai prériről tévedt volna kelet-európai földre. Helyi jellegét talán az hivatott jelezni, hogy whisky-ivás vagy szájharmonikázás helyett megállás nélkül szotyolamagokat köpköd. Ő a tipikus magányos hős. Nem is értjük, hogyan kerülhetett egy monarchia-ellenes összeesküvés élére. Ami ennél nagyobb baj, hogy azt sem tudjuk, miért került oda. Kalandvágyból? Személyes bosszú miatt? Netán a „szegények megsegítése” vezérli? Az egész ügy háttere és a résztvevők indítékai elég homályosak. Nyilván ők a jó emberek – hiszen az uralkodó ellen szőnek összeesküvést forradalmi időkben. Legyen ennyi elég. Sőt, még azt is tudjuk, hogy a fegyvereket, melyeket az országba akarnak csempészni, ugyanattól veszik Bécsben, akitől Kossuth is vásárolt. Mi kell még?

Az alkotók szeme előtt az a műfaj lebeghetett, amit úgy hívnak, hogy történelmi kalandfilm. Hát, történelemből édeskevés van benne, kalandfilmhez meg nem elég, hogy a kaszkadőrök ügyesen buknak lóval. Legalább egy vékonyka szerelmi szálat csempésztek volna a történetbe. De azt (is) kifelejtették.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6415