KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sólyomasszony

Kabai József

 

A középkori spanyol író, Rodriguez de la Fuente meséi nyomán forgatták ezt a romantikus, helyenként túlfűtött levegőjű filmet. Egy középkori mese misztikuma, legendákon alapuló története korhatár nélkül vonzó és érdeklődést keltő. Az alkotók így is láttak hozzá: gazdag kiállítás pazar díszletekkel és kosztümökkel, olaszországi külső felvételek, magasfokú színes technika, és mindez a mester, Vittorio Storaro által fényképezve. A szuper külsőségek „árnyékában” azonban a filmkészítők mintha megfeledkeztek volna arról, amire összeszövetkeztek: magáról a filmről. Csak a jól ismert mese-konfliktus-modellek és sémák gyermeteg és elnagyolt megvalósítására, sztereotip szereplőkre, el őre és könnyen kiszámítható történésekre futotta. A rendező, Richard Donner talán a legfeledékenyebb: lendület, ne adj isten, némi feszültség nélkül a film inkább csak kifestőkönyv. Egyedül a főszereplő, a csetlő-botló kamasz bájos és szórakoztató, ám az általa láttatott események, Navarre lovag és a Sólyomlady avitt és helyenként érzelgős története tovább csökkenti a szimpatizáns néző türelmét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/10 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5706