KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Sólyom végveszélyben

Mátyás Péter

 

Az éhínség és polgárháború sújtotta Szomáliát a kilencvenes évek elején bűnözőkből lett hadurak terrorja tartotta rettegésben. Az ENSZ nemzetközi békefenntartókat küldött a helyszínre. A korlátozott számú egységek feladata a legnagyobb hadúr, Mohammed Farah Aidid és kegyetlen alvezéreinek a felkutatása és letartóztatása volt. Az egyik ilyen titkos akció 1993 októberében zajlott le. A gondos tervezésbe ezúttal hiba csúszott, a főváros Mogadishu utcáin tizenöt órás tűzharc alakult ki a szomáliai fegyveresek és az elit alakulatok között, amelyben tizennyolc amerikai veszítette életét.

A Sólyom végveszélyben ennek a balul sikerült napnak állít emléket. A film a több mint két órán át tartó csatajelenetekre koncentrál; a golyó becsapódások és vérző sebek szuperközelije, a szerteszét repülő végtagok, a felrobbanó törmelékek és menekülő tömeg látványa szinte tapinthatóvá teszi a háború borzalmát. Az operatőr Slagomir Idziak jelenetenként átlagosan 6-8 kamerát is alkalmaz a hatás fokozására. Kezdetben élénkek a színek, később minden szürke és poros lesz, alátámasztva az ellenség csapdájába szorult katonák kilátástalan lelkiállapotát. A nonstop erőszak folyamatos látványa azonban immúnissá tesz: nincs megállás vagy ritmusváltás, csak maratoni őrült rohanás. A rendező minimálisra redukálja a dialógusokat, hanyagul és sematikusan ábrázolja azt a néhány arcot, akiket a rövid expozícióban kiemel a tömegből. Egy idő után minden és mindenki egyforma lesz – a néző eltéved a kaotikus forgatagban. Az ellenségről festett kép is bántóan egyoldalú, az afrikaiak barbárok, könyörtelen gyilkosok, akik csak jönnek, jönnek…

A Sólyom végveszélyben egy jelentős művész nagy szakmai tudással elkészített, de felejthető filmje. Az öldöklés értelmetlenségét ellensúlyozandó hazafias jelszavak, a szabadság és demokrácia felemlegetése, a látványos elemek burjánzása viszont akár Oscar-díjat is eredményezhet. Ha a Gladiátor megkaphatta, akkor a helyzet most sem reménytelen.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/03 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2499