KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gödör

Nedbál Miklós

 

Egy lány rohan kétségbeesve, mocskos, szakadt ruhában, lábán lerongyolódott zokni. Menekül valami elől, zihálva megérkezik egy iskolába, ahol a telefonhoz rohan, de beleszólni már nem tud. Csak sikítani. Valami nagy titok lesz itt, gondolhatja a szakaavatott moziba járó. Titok van, de nem nagy durranás; a kereskedelmi híradókon felnövő tini-nemzedéknek ez semmi. A poént azért nem lövöm le. Megteszi ezt majd a főszereplő, Liz Dunn (Thora Birch az Amerikai szépségből), persze csak a film végén.

Nick Hamm több mint tíz évvel ezelőtt olvasta először Guy Burt A gödör után című regényét. Habár már akkor nagy hatással volt rá, a celluloidra való adaptálás még pár évet váratott magára. Hamm eleinte a színház világában mozgott, majd tévé drámákat készített. Első filmjét 1997-ben Martha Meet Frank, Daniel and Laurence címmel rendezte. A gödör forgatását 2000 nyarán kezdte. A filmben négy tinédzser egy második világháborús bunkerben tölt el pár napot brahiból, csupán a hecc kedvéért. A kijáratot valaki bezárja, aztán a dolgok kezdenek rosszra fordulni. Sőt, mintha figyelnék őket – vagy mégsem? A nagy titkot Liz pszichológusa próbálja kideríteni a lány egyre zűrösebb és érthetetlenebb elbeszélése alapján. A flash backekre épülő moziban más és más verziók peregnek, míg végül kiderül az igazság – ami csak odaát van. Mert a pszichológusnőn kívül senki nem tudja meg.

A film részben emlékeztethet Golding A legyek ura című regényére, de a ma oly’ népszerű Big Brother-érzés is felmerülhet a nézőben a bunkerben napokat eltöltő fiatalok láttán. Ennek köszönhetően A gödör valamivel több, mint egy átlagos tini-thriller, de nem sokkal. Csend és síri hullaszag. És még a pattogatott kukoricából is marad…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/02 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2088