KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Moszkva tér

Benke Attila

Magyar, 2001. Írta és rendezte: Török Ferenc. Szereplők: Karalyos Gábor, Balla Eszter, Szabó Simon. Forgalmazó: MNFA. 88 perc.

 

A hatvanas évektől szinte minden színre lépő rendezőgeneráció tagjai készítettek önvallomásszerű „így jöttem filmeket” (Szabó István: Álmodozások kora, Gothár Péter: Megáll az idő, Reisz Gábor: VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlanig). A Moszkva tér Gaál István Sodrásbanjához és az Álmodozások korához hasonlóan különösen fontos film, mert nemcsak Török Ferenc saját fiatalkori élményeit és alkotói törekvését tükrözi, hanem elindította a 2000-es évek „magyar új hullámát” is.

A Moszkva tér néhány budapesti fiatalról szól, akik a rendszerváltás évében, az érettségi botrány közepette kell, hogy elinduljanak a felnőtté válás rögös útján. Mint annak idején Török Ferencet és barátait, úgy Petyát, Rojált és a többieket sem hatja meg a sűrű 1989 (Nagy Imre-újratemetés, Kádár János halála), gyorsan túllépnek az életükbe „beleérő” történelmen, a nagy szerelmek, a nagy csalódások, a pályakezdés és a társadalmi betagozódás problémái jobban izgatják őket, mint a kádári konszenzust megkötő, illetve fenntartó nagyapáik és apáik bűnei. Török filmje azért zseniális, mert történelemről és a mindenkori fiatalokat foglalkoztató kérdésekről egyaránt szól. Az ezredfordulón színre lépő Simó-osztály (amelynek Hajdu Szabolcs és Pálfi György mellett a Moszkva tér alkotója is tagja volt) ugyanolyan fiatalos lendülettel és pimaszsággal vágott neki a filmkészítésnek, mint Rojálék csapata az illegális éjszakai fürdőzésnek vagy Petya és Kigler hamisított jegyekkel Bécsnek. Egy pályakezdő filmalkotót pedig ugyanúgy feszélyez a megalkuvás nemcsak a Kádár-korszakban pusztító réme, mint a történet fiatal felnőttjeit az érettségit követően, a munka világában.

Extrák: A kiadvány dizájnja a Filmarchívumtól megszokott módon színvonalas. A borítót a filmbeli piros Lada uralja, ami a szocializmus évei alatt és nagyjából a kilencvenes évek közepéig státuszszimbólumnak számított. A kihajtható tokban nemcsak a két DVD-lemez vár ránk, hanem egy tartalmas füzet is, amelyben a második világháború előtt és a 2010-es évek óta ismét Széll Kálmán térnek nevezett Moszkva tér történetét ismerhetjük meg, valamint olvashatunk a rendszerváltásról, az érettségi botránytól, a film keletkezéséről és utóéletéről, hatalmas fesztivál- és közönségsikereiről. Az első lemezen maga a 2017-ben digitálisan felújított Moszkva tér található, a másodikra pedig több izgalmas, összességében félórányi extra került fel. Török Ferenc diplomafilmje, a fantasztikus (idő)csavarral megbolondított Tranzit már tükrözi azt az érzékenységet, amellyel Török az ezredforduló Budapestje felé közelített első nagyjátékfilmjében, csak ebben egy másik híres közterületen, a Déli pályaudvar környékén játszódik a cselekmény. Az extra riportfilmből ugyanazt tudhatjuk meg, mint a füzetbe leírt interjúból, plusz érdekességét az adja, hogy láthatjuk benne fiatalon nemcsak az alkotókat, hanem a Simó-osztály többi tagját is, sőt megjelenik az osztályfőnök és a film producere, sajnos a mozipremier előtt elhunyt Simó Sándor is. Ezt egészíti ki a rendező és a főszerepeket játszó színészek (Karalyos Gábor, Balla Eszter, Szabó Simon) audiókommentárja, amelyben az adott jelenetekhez kapcsolódó kulisszatitkokat és személyes élményeket ismerhetünk meg. Rendkívül hasznosak a híradórészletek, amelyek bár a Moszkva térben is láthatók, de csak a háttérben: többek között Nagy Imréék újratemetését és az érettségi tételek kiszivárgásának ügyét eleveníthetjük fel több mint 30 év távlatából. Az extrák sorát fotógaléria és előzetesek teszik teljessé.

A kiadvány melegen ajánlott a Moszkva tér rajongóinak, habár még ennyi extrával együtt is az ára – közel 5000 Ft – kicsit magas.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/04 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14502