KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film

Varga Zoltán

Captain Underpants: The First Epic Movie – amerikai–kanadai–francia–brit–indiai, 2017. Rendezte: David Soren. Szereplők: rajzfilmfigurák. Forgalmazó: GHE. 89 perc.

 

Huszonhárom éve a tengerentúli rajzfilmsorozatok emlékezetes pillanata volt, amikor az egész kertváros annak szenzációjától visszhangzott, hogy Dexter – a szülői ház alatt titokban gigantikus laboratóriumot működtető minizseni – alsógatyában rohangál az udvaron, miután agya a túlterheltség miatt átmenetileg fölmondta a szolgálatot. Röviddel ezután, 1997-ben jelent meg Dav Pilkey azóta tucatnyi kötetet számláló gyerekkönyv-sorozatának első darabja, a magyarul is olvasható Alsógatyás kapitány kalandjai, amely – a friss animációs adaptáció alapján kétségkívül – fölfogható a Dexter laboratóriuma dévajságának és a szuperhősöket parodizáló ötleteinek egyenes ági leszármazottjaként. Az általános iskola alsó tagozatosait célzó könyvszéria ugyan vitákat is kiváltott nem éppen kifinomult humora okán, továbbá mert egyes olvasatok szerint arra bátorítja a csintalanabb csemetéket, hogy szembeszegüljenek a felnőttekkel – ez azonban nem vette elejét annak, hogy az infantilis regressziót megtestesítő címszereplőt mozgóképen is viszontláthassuk. Alsógatya kapitányt a DreamWorks Animation vette gondozásba: a hipnózis hatására magát szuperhősnek képzelő iskolaigazgató története a stúdió olyan korábbi alkotásaihoz kapcsolódik, mint az ugyancsak gyerekkönyvből készült Bébi úr vagy a szintén a szuperhős-mítoszt karikírozó Megaagy. Ám a nyilvánvaló előzmények ellenére az Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film, a stúdió eddigi legkisebb költségvetéssel készült animációja, valamennyi DreamWorks-produkciótól eloldódik, s ez részben az eredeti könyv illusztrációit és a televíziós animációt idéző figurastilizációnak tulajdonítható: hollywoodi CGI-animációban aligha láthattunk még ennyire rajzfilmszerű, tojásfejű és gombszemű karaktereket rohangálni és ugrabugrálni. Az Alsógatyás kapitány másik különlegessége, hogy a stúdió animációitól előzőleg sem idegen önreflexivitást a végletekig fokozza, s ennek jegyében hol az animációs formák váltakoznak (hagyományos rajzanimációt és papírkivágásos képsorokat éppúgy láthatunk, mint zoknibábokkal eljátszott jelenetet), hol gyerekfirkákból álló képregényes látványalkotásra redukálódik a vizuális világ. Ezek a sziporkák ellensúlyozzák – nem is sikertelenül – a kötődést a „toaletthumor” kétes értékű eszközeihez.

Extrák: Animált képregény, kisfilmek a főbb karakterekkel, kimaradt jelenetek, galéria, mozielőzetes, kisfilm a DreamWorks animációiról.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/02 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13986