KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Visszatérés a kék lagúnába

Tamás Amaryllis

A Visszatérés a kék lagúnába nem egészen ott kezdődik, ahol a tíz évvel ezelőtt nagy közönségsikert aratott Kék lagúna végződött, így aztán önálló történetként is nézhető ez az újabb, 1991-ben készült vállalkozás. A tizenkilencedik század végén játszódó mesében a Kék lagúna ifjú hőseinek csodával határos módon életben maradt kétéves kisfiára idegen hajó talál rá – utasai között egy fiatal özvegyasszonnyal és csecsemő lánygyermekével. A vitorláson kitört kolera-járvány, a biztos halál elől a kapitány az asszonyt s a két gyereket egy matrózzal, apró lélekvesztőben a szerencsére és jósorsukra bízza. És innentől kezdve szinte megismétlődik a tíz évvel ezelőtti sztori, csak itt a szereplőket Richardnak és Lillinek hívják, a varázslatos tájak a Fidzsi-szigeteket idézik.

A hősök szépek, fiatalok, egészségesek, a zabolázhatatlan napfény, a zuhogó eső, a robogó hullámok harmóniájába természetesen ágyazódnak be az elárvulás mozzanatai, eltompulnak a nagy szenvedések. Itt az élet nem „odakint” zajlik, hanem „idebent” – időtlenül. Íz, szín, hang, tapintás – mindez együtt a béke és a szabadság, bár félő, hogy a „halk élet” hangjaira már nincs fülünk. Hőseink nem tolonganak, nem elfogultak és nem pártatlanok, chipek, printerek varázslata nem kábítja, újbarbár információláz nem bizsergeti őket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=135


előző 1 következőúj komment

spectrum#1 dátum: 2007-09-01 09:31Válasz
A "Visszatérés a kék lagúnába" az eredeti "Kék Lagúna" c. film sikerét szerette volna meglovagolni, ami nagyon haloványan sikerült - nem kellett volna megpróbálni lehúzni még egy bőrt a történetről, mert Brooke Shields szépségét Milla Jovovich nem tudja túlszárnyalni...