KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/február
• Szabó B. István: Évtized-váltás Jegyzetek a XIV. Magyar Játékfilmszemle előtt
• Zalán Vince: Etikai parancs és történelem Beszélgetés Fábri Zoltánnal
• Bikácsy Gergely: A fájdalom árnyéka Rekviem
• Almási Miklós: A jóság traumája Kettévált mennyezet
• Zalán Vince: „Tehetetlen vagy!” Szabadgyalog
• Csala Károly: A „nyakig szegények” köztársasága A bankett
• Lengyel Balázs: Aranyhörcsög a babaházban Szeleburdi csalás
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Blöffök és szerelmek San Sebastian
• Zsugán István: Eleven dokumentumok Nyon

• Tasi József: Villa a Vorosilov úton Beszélgetés Fehér Imrével a népi kollégiumokról
• N. N.: Fehér Imre (1926–1975) filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Pukk!
• Harmat György: A Birodalom visszavág
• Zsilka László: A vágtató huszárosztag
• Hollós László: Variáció egy szerelemre
• Bognár Éva: A Vízesés fia
• Loránd Gábor: A férfiak pedig nem sírnak
• Koltai Ágnes: Napfivér, Holdnővér
TELEVÍZÓ
• Kovács András Bálint: Omlet, a jugoszláv ifjúmunkás
• Csepeli György: A tulajdonságok nélküli televízió
• Faragó Vilmos: Modor „A technika nyomasztó ugyan...”
• Baracs Dénes: A sajt mellé hírkosár A francia televízióról
KÖNYV
• Gáti Péter: Filmévkönyv, 1980
• Csala Károly: Az „új spanyol film”
POSTA
• Tasnádi Edit: Saját forgatókönyvének szerepét játszotta el Olvasói levél
• Szabó László: Fekete Ferenc Olvasói levél

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szerelmek háza

Zalán Márk

Haarautuvan rakkauden talo – finn, 2009. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Mika Kaurismäki, Sami Keski-Vähälä. Kép: Rauno Ronkainen. Szereplők: Elina Knihtilä (Tuula), Hannu-Pekka Björkman (Juhani), Antti Reini (Wolffi), Anna Easteden (Nina). Gyártó: Marianna Films. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 109 perc.

A Kaurismäki testvérek és a finn filmgyártás változatlanul erősen összetartozó fogalmak. Szinte alig található olyan év nyelvrokonaink elmúlt negyedszázadának filmtermésében, amelyben valamelyik fivér ne mutatott volna fel egy-egy újabb alkotást. Ezúttal a kevesebb fesztiválsikert elérő, ám a gyártásban annál fontosabb szerepet betöltő, nem kevés filmet a háta mögött tudó Mika 2009-es művét láthatják a hazai nézők.

Hőseinek házassága évek óta megromlott, elhidegült kapcsolatukat mindössze heves veszekedéseik forrósítják. Míg a feleség egy fiatalabb pilótával bújik ágyba, hogy párját féltékennyé tegye és elűzze a közös házból, addig a férj (hasonló okok miatt) arra kéri lányokat futtató mostohafivérét, szerezzen neki barátnőt. Az új kapcsolatok új konfliktusokat szülnek, amelyekbe a rendőrség és az észt maffia egyaránt belekeveredik.

Noha Mika filmjének bizonyos momentumai fiatalabb testvére munkáira emlékeztetnek (egyszerű képi kompozíciók, abszurd szituációk), stílusa szöges ellentéte azoknak. Szűkszavúság, távolságtartás helyett sokat beszélő, az azonosulást megkönnyítő karaktereket visz vászonra, emellett jobban hajlik a vígjáték, a melodráma, sőt, még a krimi felé is. Történetvezetése és színészeinek alakításai ugyan közel sem hibátlanok, ám így is igényes, túlzásoktól mentes szórakoztató filmmel jelentkezik, melyben remekül vegyíti a komikumot a főszereplő házaspár tönkrement kapcsolatának drámájával, valamint adott egy újabb emlékezetes szerepet a finnek legismertebb (és öccse állandó) színésznőjének, Kati Outinennek. Lehetséges, hogy a közönség kegyeit kereső gesztusai az oka annak, hogy a rendező csak minimális figyelmet kap a nemzetközi kritikától, ám ez mit sem von le filmje érdemeiből, melynek köszönhetően, ha kis időre is, de kiléphet fivére árnyékából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10558