KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Erdei boszorkány: Tűzpróba

Kovács Kata

Vildheks – dán-magyar, 2018. Rendezte: Kaspar Munk. Írta: Lene Kaaberbøl regényéből Poul Berg és Kaspar Munk. Kép: Adam Wallensten. Zene: Flemming Nordkrog. Szereplők: Gerda Lie Kaas (Clara), Sonja Richter (Isa), Signe Egholm Olsen (Mille), May Simon Lifschitz (Chimera), Albert Werner Ronhard (Oskar). Gyártó: Good Company Films / Yellow Bird. Forgalmazó: Cirko Film. Szinkronizált. 90 perc.

 

A Proton Cinema (Gyárfás Eszter és Petrányi Viktória producerek) révén részben magyar gyártású Erdei boszorkány – Tűzpróba a dán J.K. Rowlingként számon tartott Lene Kaaberbøl sikerregényei nyomán készült. A 2010-2014 között született könyvek elsősorban Németországban, Dániában és Angliában váltak népszerűvé a kamasz közönség körében, hősnőjük a 12 éves Clara, akit egy napon megkarmol egy fekete macska. A baleset után beteg lesz, lázát nem viszi le gyógyszer, és korábban sosem látott nagynénje, a vidéken élő Isa jön meggyógyítani, az ő segítségével, vidéki házában vendégeskedve pedig lassan ráébred, hogy a vadboszorkányok nemzetségének tagja, és fontos küldetése van az ördögi banyák ellen vívott harcban. Clara öntudatra ébredésének helyszíne Isa gyönyörű állatokkal benépesített, varázslatos boszorkánytanyája, de különleges képességei révén már a városban útjába kerülő kis jószágokkal is képes kommunikálni.

A családi mozinak szánt fantasy nem könnyű műfaj, ám a gyermeki látószöget és a természetfelettivel barátkozó kiskamaszok problémáit elsősorban sorozatai (Limbo, Szívtelen) révén jól ismerő Kaspar Munk érzékenyen és a titokzatos elemeket előtérbe helyezve viszi a gyöngyvászonra a kislány kalandjait, így a film a szuggesztív, erős női karaktereknek – Isa szerepében Sonja Richterrel (Hogy szeretsz?) – és az erdei jelenetek különös atmoszférájának köszönhetően az eredeti regényfolyamhoz hasonlóan maga is kissé addiktív. Ez azonban nem tudja teljesen feledtetni, hogy mind a történet ívét, mind a film költségvetését és látványvilágát, technikai megoldásait tekintve az Erdei boszorkány alapvetően a műfaj másodvonalához tartozik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14138