KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ami nem öl meg

Benke Attila

The Girl in the Spider’s Web – angol-német-kanadai-svéd-amerikai, 2018. David Lagercrantz regénye alapján a forgatókönyvet írta és rendezte: Fede Alvárez. Kép: Pedro Luque. Szereplők: Claire Foy (Lisbeth Salander), Sylvia Hoeks (Camilla Salander), Sverrir Gudnason (Mikael Blomkvist), LaKeith Stanfield (Edwin Needham), Stephen Merchant (Frans Balder), Christopher Convery (August Balder). Gyártó: Columbia, MGM. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

 

A kortárs skandináv bűnügyi filmek klasszikusává vált a tragikus hirtelenséggel elhunyt svéd író, Stieg Larsson bestseller regényeinek (Millenium-trilógia) első részéből készült A tetovált lány, melynek 2011-ben David Fincher rendezte meg amerikai változatát. Fincher filmjének folytatása, egyben újragondolása is Fede Alvárez (Vaksötét) műve, az Ami nem öl meg-je – főként a különböző színészek (Rooney Mara és Daniel Craig helyett ezúttal Claire Foy és Sverrir Gudnason a főszereplő páros) és a műfajváltás miatt.

A David Lagercrantz regényéből készült Ami nem öl meg radikálisan szakít a Larsson-féle nyomasztó, éjsötét pszichothriller-vonulattal, és inkább a Mission: Impossible-filmek rajongóinak kedvez nagyszabású összeesküvésről szóló történetével. A hacker, Lisbeth Salander és a korábbi epizódokban aktívabb újságíró, Mikael Blomkvist egyfelől a nukleáris töltetek élesítéséhez szükséges programra vadászó amerikai titkosszolgálattal és egy rejtélyes szervezettel kerülnek konfliktusba. Másfelől feltűnik a színen Lisbeth őrült testvére, Camilla is, aki bosszút akar állni a hackernőn, amiért az nem szöktette meg gyerekkorukban pedofil édesapjuktól.

A műfajváltás nem tett jót az új tetovált lány-történetnek, mivel a korábbi filmekkel és a regénnyel ellentétben kidolgozott karakterek és felkavaró cselekmény helyett folyamatos, sok esetben irreális, de élvezetes akciót kap a néző. A legizgalmasabb egyértelműen Lisbeth és Camilla konfliktusa lenne, ami sajnálatos módon csak az utolsó jelenetek egyikében kezd elmélyülni, ezért Camilla nem válik sablongonoszból átélhető antagonistává. És azért is kár, hogy Fede Alvárez műve alig közepesre vizsgázott, mert Claire Foynak amúgy jól állna Lisbeth szerepe. Stieg Larsson komplex hősnője és a méltatlan módon háttérbe szorított Blomkvist azonban divatos akciófilmeknél sokkal többet érdemelnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13927