KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kíméletlen

Géczi Zoltán

A Prayer Before Dawn – brit-francia, 2017. Rendezte: Jean-Stephane Sauvaire. Írta: Jonathan Hirschbein és Nick Saltrese. Kép: David Ungaro. Zene: Nicolas Becker. Szereplők: Joe Cole (Billy), Pornchanok Mabklang (Fame), Panya Yimmumphai (Keng), Vithaya Pansringarm (Preecha). Gyártó: Senorita Films / Indochina Productions. Forgalmazó: Vertigo Média. Feliratos. 117 perc.

 

A mívesebb tartalomra szomjazó filmbarátok szemében a harcművészeti műfaj sosem kapta meg a megérdemelt megbecsülést, a klasszikus sportdráma zsánere pedig hiába számít kurrens kategóriának a független fesztiválokon és a nagypresztízsű díjkiosztókon, a szélesebb közönséget már kevésbé képes megszólítani. Jean-Stéphane Sauvaire mozija látszólag ebbe a holtsávba sodródott, holott sokkal inkább tekinthető karakterdrámának, amely a Joe Cole által megformált thai box harcosra fókuszál; a fiatal angol színész, akire Jeremy Saulnier Green Roomjában figyelhetett fel a műértő közönség, ritkán látható one man showt prezentál 117 percben.

A drogbalhé miatt elítélt, Thaiföld legszörnyűbb börtönébe vetett bunyós túlélőtörténete mind lélektanilag, mind fizikailag könyörtelen puritánsággal kerül bemutatásra, a test dekonstrukciója és a szellem pokoljárása mindenféle álszeméremtől mentes, émelygésre hajlamos egyéneknek ellenjavallott jelenetekben lép újabb és újabb stációkba. Az eredeti nyelvi környezet megtartása (thai nyelvű szöveg ritkán került feliratozásra), a minimális angol dialógusok alkalmazása nemkülönben hatásos rendezői eszköznek bizonyul: a komfortzónájából kiszakított nézőt a főszereplőhöz hasonlóan nyeli el a Bangkok Hilton idegen és fenyegető közege, ahol a legcsekélyebb gesztus is végzetes atrocitásba torkollhat. Miután a rendező a további szerepeket thaiföldi ex-fegyencekre osztotta, illetve valódi börtönben forgatott, hiteles keretet sikerült adni a filmnek, amelynek szívét-lelkét a mindössze 30 éves angol színész hátborzongató vászonjelenléte és bámulatos metamorfózisa adja ki. Nyilvánvaló, hogy A kíméletlen nem a martial arts zsáner híveinek vagy a sportfilmek rajongóinak forgott; sem letaglózó nyersességét, sem szilaj lendületét, sem elemi erejű hatását nem csorbítja efféle önkorlátozó rendezői szemlélet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13815