KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az Emoji-film

Varga Zoltán

The Emoji Movie – amerikai, 2017. Rendezte és írta: Tony Leonidis. Zene: Patrick Doyle. Gyártó: Columbia Pictures / Sony Pictures. Szinkronizált. 86 perc.

 

Tekintve, hogy a kortárs CGI-animációban manapság olyan figurák avanzsálhatnak főszereplőkké, mint például a New York utcáin korzózó, popsirázó jegesmaci (Norm, az északi), az élelmiszerbolt polcain orgiázó enni- és tömnivalók (Virsliparti), vagy éppen a 80-as évek slágereire riszáló miminanók (Trollok), már szinte meg sem lepődhet a publikum, hogy az emotikonok is megkapták a maguk egészestés CGI-filmjét. A Hotel Transylvania-filmeket is jegyző Sony Animation legújabb eresztése, Az Emoji-film az okostelefonok belső világában „élő” és dolgozó, érzelemkifejező emblémák kezdetben gondtalan mindennapjaiba vezet be – ám egy gimnazista srác telefonjának normál működését veszélybe sodorja egy többféle érzelem kifejezésére képes, emiatt identitásválsággal birkózó emotikonfiú.

Míg a főhős konfliktusa a CGI-animációk egyik leggyakrabban variált kliséjére épül (a normakövetés és a közösség elvárásának ütköztetése a személyes vágyakozással és identitásválasztással), a galiba helyrehozásának folyamata, az okostelefon mikrovilágának fölnagyítása és kiszínezése olyan konkrétabb előképekből táplálkozik, mint a Tron, a Rontó Ralph, vagy távolabbról az Agymanók – anélkül, hogy erényeikből Az Emoji-film akár csak egy keveset is képes lenne átemelni. Az infantilis (és meglehetősen kevéssé működő) humor, a tökéletesen kiszámítható cselekményépítés és a tarkabarka látványalkotás szerencsétlen együttese kétségbe vonja, hogy a gigantikus okostelefon-reklámként felfogható filmből épkézláb mozgókép születhetett volna. Az alkotók kifinomultságáról sokat elárul, hogy a mellékkarakterek egyike egy csokornyakkendős széklet, „akit” az eredeti változatban érdekes módon Sir Patrick Stewart szólaltat meg. Alighanem Az Emoji-filmet övező internetes gyűlöletlavina lesz az egyetlen, ami ezt a produkciót emlékezetessé teheti.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13363