KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Vakfolt

Benke Attila

Vakfolt – magyar, 2016. Rendezte: Slemmer Ádám. Írta: Slemmer Ádám, Varsányi Szabolcs. Kép: Slemmer Ádám, Pásztor Péter. Producer: Osvárt Andrea. Szereplők: Rábaközi Gergő (Várady Attila), Réti Nóra (Laura), Benesovits Áron (Gyula), Slemmer Ádám (Wittmann Zsolt), Bernáth Viktor (Dr. Balogh Zoltán), Kálid Artúr (Külügyminiszter). Gyártó: Amego Film. Forgalmazó: Amego Film. 89 perc.

 

Mostanság népszerű a magyar rendezők körében a honi filmes műfajpalettán hiánycikknek számító thriller (Víkend, A martfűi rém), amely akár kevés pénzből is kivitelezhető (A vizsga, Szürke senkik). A szerényebb költségvetésű, de kreatív zsánerfilmre lehetne pozitív példa a szakmán kívülről érkező Slemmer Ádám első nagyjátékfilmje, a Vakfolt is, ám sajnos igencsak érződik rajta, hogy nem profik műve.

Várady Attila tehetséges rendszertervező, akit balesetben megsérült húgával zsarol a CIA-ügynök Wittmann, hogy segítsen neki és csapatának a szintetikus üzemanyagot kikísérletező Balogh Zoltán szemében egy nanokamerát elhelyezni a képlet megszerzése végett. Ahogy az lenni szokott, a sikeres akciót követően Wittmann magának akarja a dicsőséget, ám Attilának és a bérgyilkos Laurának sikerül elmenekülnie a véres leszámolás elől a bosszú reményében.

A Vakfolt thrillerklasszikusokat (Szökevény, Kardhal, Eredet) idéző cselekménye kiszámítható és szinte követhetetlenül gyors, bár legalább próbál önironikus lenni, minthogy Kálid Artúr politikusfiguráját leszámítva minden karaktert kora huszonévesek formálnak meg. Dialógusai azonban hiteltelenek és didaktikusak, a feszengő színészek pedig képtelenek eggyé válni karakterükkel, gyakran úgy darálják le szövegüket, mintha egy szóbeli vizsgán felelnének, máskor modorosak, túljátsszák szerepüket.

Formai szempontból az igyekezet érezhető, és el kell ismerni, hogy a rendező a rendelkezésére álló technikai apparátussal a lehető legtöbbet hozta ki a hajmeresztő akciójelenetekből, még ha a pixeles képi világ rikító színeivel bántja is a szemet. Van tehát potenciál Slemmer Ádámban mint filmalkotóban, azonban a Vakfolt még inkább hasonlít pár lelkes filmrajongó YouTube-videójára, semmint egy tehetséges amatőrfilmes profik világa felé tett első lépésére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13086