KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Volt

Parádi Orsolya

Bolt – amerikai, 2008. Rendezte: Chris Williams és Byron Howard. Írta: Dan Fogelman és Chris Williams. Zene: John Powell. Gyártó: Walt Disney. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 96 perc.

 

Képzeljünk el egy, a Truman show mesterséges és zárt rendszerében élő, a Hihetetlen család szuperképességeivel rendelkező kutyát, aki nem tudja, hogy valójában csak egy sorozat főhőse, és persze azt sem, hogy paranormálisnak vélt képességei mögött igazából egy filmgyár áll. A Volt nevű eb tudatában a filmstúdió a világ, a napnyugta a reflektorok kikapcsolásával áll be, az ő küldetése pedig megmenteni gazdáját, Pennyt, és ezt minden nap meg is teszi. Amikor aztán megváltozik a sorozat koncepciója, és ugrik a happy end, Volt megszökik. A kontinens másik végén, New Yorkban találja magát, innen kell visszaküzdenie magát az álomgyárba egy gyanús kóbormacska segítségével, aki fokozatosan próbálja ráébreszteni, mi is a valóság. Hamarosan csatlakozik a duóhoz az utóbbi idők egyik legjobban kitalált karaktere, egy buborékba zárt, tv-junkie hörcsög, aki viszont teljes mellszélességgel hisz a csodakutyában, és akcióra kész minden pillanatban!

A L’ecsó színvonalú animációs technikával megrajzolt állatkák egyedi személyiségek, kapcsolatukban az „összekötözött kutya-macska” slapstick-humort hol filozofikusabb eszmecsere váltja fel tudat-illúzió-valóság témakörben, hol feszesre pödört akciójelenetek, hol egy sóhajnyi kötelező pszichodráma. A Disney stúdió a Pixar-guru, John Lassater executive producerként való visszatérésével önironikus, néhol szinte rendszerkritikus rajzfilmet tett le a gyerekek és felnőttek asztalára, filmes utalások tömkelegével, és egy bombasztikus nyitójelenettel. Persze a buborékon belül, hiszen az alfa és az omega egyaránt Hollywood.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9668