KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A matador

Tosoki Gyula

The Matador – amerikai, 2005. Rendezte: Richard Shephard. Szereplők: Pierce Brosnan, Greg Kinnear, Hope Davis. Forgalmazó: FHE Hungary. 98 perc.

 

Mióta Pierce Brosnan kikerült a pikszisből, csak teng-leng, ténfereg, keresi, de nem találja magát, ideális jelölt egy krízishelyzetbe jutott figura eljátszásához. Persze pusztán amiatt, mert Brosnan önmagát játssza, még nem lenne érdekes Richard Shephard filmje. A matador néminemű meglepetésekkel is szolgáló cselekménye, halk humora, szövegközi utalásokkal folytatott okos játéka miatt érdemes figyelemre. Szórakoztató alapú, hollywoodi típusú mozi, de van benne valami – amerikai értelemben vett – független íz is. A közelmúlt terméséből leginkább a Csak egy kis pánik a rokona, de annál lényegesen visszafogottabb, mezítlábas darab.

Különös hangulati kevercs, érzelmesség, szentimentalizmus keveredik benne nyersebb pillanatokkal. Hőse kivénhedt és örök másnapos, magányát kósza numerákkal oldó bérgyilkos, akinek kezd elege lenni a prakszisból, ráadásul a teljesítménye is egyre romlik. Amikor egyik sikerületlen akciója után a kenyéradó gazdája megregulázná, szövetségre lép egy közönséges utazóügynökkel, hogy kikerüljön a slamasztikából. Már a cselekményből látható, hogy a film a klasszikus buddy movie-k nyomvonalán halad, Shephard Billy Wildertől tanult sokat – csak sajnálni lehet, hogy inkább a mester hatvanas–hetvenes évekbeli munkáit, és nem a korábbiakat tanulmányozta.

A matador klasszikus tapintású, mégsem poros, kortársiságát elsősorban a merészebb gegek és az intertextekkel folytatott üde játék biztosítja. Kinnear a Lesz ez még így se! című filmjében megismert figurára alapoz, Brosnan pedig természetesen a Bond-karakterre épít, a legkevésbé sem tolakodó vagy kivagyi módon. A szélrózsa minden irányába terpeszkedő, globális cselekmény szintén a Bond-mozikat idézi.

Extrák: semmi.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9062