KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kőkemény Minnesota

Tosoki Gyula

North Country – amerikai, 2005. Rendezte: Niki Caro. Szereplők: Charlize Theron, Frances McDormand, Sissy Spacek, Woody Harrelson. Forgalmazó: Warner Home Video. 121 perc. 

 

Az Egyesült Államokban máig élő hagyománnyal bír az a filmtípus, amely a courtroom drama műfaját fajsúlyos társadalmi problémák boncolgatásának terepévé tette. Ebben – mint művek hosszú sora jelzi, a Ne bántsátok a feketerigót! című Mulligan-opusztól a Ha ölni kell című Schumacher-fabuláig – elsősorban polgárjogi kérdések kerültek terítékre, de nem csak azok. Jól mutatja ezt a nemzetközi filmvilág figyelmét nemrég Oscar-nominációig jutó munkájával, A bálnalovassal kiérdemlő új-zélandi Niki Caro rendezőnő első amerikai mozija.

A Kőkemény Minnesota témája és cselekmény-zanzája nem sok jót ígér a mezei mozistának: a valóságos eseményeken alapuló film az Egyesült Államok első női bányászáról mesél, életének sorsfordulóit és szexuális zaklatás címen munkatársai ellen indított perének főbb állomásain mutatja meg. A hetvenes évek közepén kezdődő, emlékekből kibomló történet fő helyszíne az Államok északi szeglete, Mesabi bányászvárosa. A két gyermekét egyedül nevelő, és már korán a mostoha sors által taccsra tett Josey Aimes a szebb jövő biztosítása céljából szegődik el a helyi bányába, ahol ugyan lényegesen többet keres, mint korábban bárhol, viszont lényegesen többet is kell szenvednie érte, éspedig nem elsősorban a nagy fizikai terheléssel járó munka, hanem az őt rettentő pszichés nyomás alá helyező munkatársai miatt. Miután minden eszköz elégtelennek bizonyul számára a gusztustalan férfiak megfékezésére, nem marad más, mint a per, amely alig kecsegtet sikerrel.

A fogvacogtatóan rút, egyben ijesztően szép ipari környezetről készült totálokat leszámítva a képek jobbára sterilek, a figurák motiváltsága pedig a főhős kivételével gyenge, ezért – felszínes megközelítésben – a Kőkemény Minnesota csupán korrekt tévéfilmnek tetszik. Közelebbről azonban mutatkoznak értékei, elsősorban a színészi teljesítmények, no meg sztorivezetés és a flashback-dramaturgia frontján. A magánéleti, illetve a civil szféra kitermelte mikro- és makrokonfliktusok sorából összeálló történetben néhány lírai pillanatnak is jut hely, és ezek között csak kevés olyan akad, amely a nézőt feszengésre késztetheti. Igaz, a játékidő előrehaladtával felerősödő didaktikus jelleg és a mind több bombaszttal terhelt fogalmazásmód ront a mérlegen (a Holt Költők Társaságának szívszaggató érzelmektől habos végjelenetét visszhangzó tárgyalótermi finálé már-már zavarbaejtő), a film végig giccshatáron innen marad.

Extrák: dokumentumfilm a forgatásról; kimaradt jelenetek; előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8834