KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jack

Báron György

Sok lökött alak jön szembe velünk mostanában a hollywoodi vásznakon Nem a valódi idiótákra, a Schwarzeneggerekre, Stallonékra, Costnerekre gondolok ezúttal, hanem azokra, akik szerepük szerint volnának azok: Rainman, Forrest Gump és a többiek, Kaspar Hauser hollywoodivá sekélyesített változatai. A felvilágosodás még egész filozófiát kerekített köréjük, a mai filmipar már csak édesbús giccseket. Jobbakat, rosszabbakat.

A Jack például rosszabb. Azt találták kitalálni – egy valóban létező betegség ürügyén –, heves agytornával alighanem, hogy hősünk négyszer olyan gyorsan fejlődjön testileg, mint más rendes ember. Tizenévesen negyveneset formáz, szőrős és melák, de az agya és a lelke a kisgyereké. Az ilyen ötleteket kemény csekkekre lehet váltani arrafelé. Innen már csak tovább kell fejleszteni a remek ideát. Ötlet ötletre torlódik. Ez a barom nagy felnőtt vegyen a hátára iskolatáskát, zavartan gyűrögesse a ruháját, vigyorogjon idétlenül, üljön iskolapadba – nem fog beférni, naná –, egy szexéhes anyuka nézze őt iskolaigazgatónak, s próbálja meg papás-mamásra rábírni, képzelhetik, nagyon muris. A főszerepet Robin Williams kapja, ő jó volt Popeye-nek, Peter Pannak, hasonlót domborított a Holt költők társaságában is. Utóbbi szolid pöttyöskönyvecske ehhez az idétlenkedéshez képest. Persze itt is a képünkbe ordítják a filmvégi iskolai ünnepségen a mondanivalót: az a jó, szavalja hősünk a könnyáztatta publikumnak, ha a felnőtt megmarad gyermeknek. Ezt Hollywoodban egyre inkább úgy képzelik, hogy a gyerek is hülye, meg a felnőtt is, holott az előbbi biztosan nem, s az utóbbi is csak rengeteg filmnézés után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=69