KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Három évszak

Pápai Zsolt

 

A századvég Vietnamja a Föld alighanem egyik legdinamikusabban változó országa. Gazdasági liberalizáció, egypárti vezetés. Egyelőre. Melyik a követendő: a kínai vagy a kelet-európai modell? A kérdés mindmáig nem eldöntött.

Ide, a már nem a régi, még nem az új Vietnamba kalauzol az itt született, de az Egyesült Államokban nevelkedett, csupán 26 éves Tony Bui rendező debütáló munkája. A három „évszak”: a múlt, azaz olvadásnak indult tradíció, illetve a kérdő- és felkiáltójelekkel teli jelen és jövő. A laza, epizódszerűen szerkesztett film négy embernek – egy virágárus lánynak, egy utcagyereknek, egy riksás férfinak és egy amerikai ex-tengerészgyalogosnak – a változások egyik epicentrumában, Ho Si Minh-városban tett „utazásáról”, egymás- és önkereséséről mesél. Hőseink bármennyire különbözőek is, életük paralel fut. Mert egy hasadóban lévő világban a párhuzamos sorsok közös nevezője a magány – másképpen: a kényszeres vágy a kapcsolatteremtésre. A néhol már-már melodrámába hajló történetek mögött nyers líra lüktet: az érzékeny és mértéktartó, bravúrosra komponált és ellenpontozott, klasszicizáló képeket életöröm, részvét és szánalom színezi. A hatás igen meggyőző, még ha helyenként görcsösnek tetsző is a szándék, mely minden nyomorúságot idézőjelbe utalna.

A Három évszak az első amerikai produkció, melyet az elmúlt negyedszázadban Vietnamban forgattak. Az egyetlen Harvey Keitel kivételével teljes egészében ázsiai színészekkel készült film az idei Sundance-en, a fesztivál eddigi történetében példátlan módon, a legjelentősebb díjak közül hármat is (a zsűri nagydíja, a közönség díja, a legjobb operatőri munka) elnyert.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4641