KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bizsergés

Köves Gábor

 

Az ilyen filmeket a tévében adnám. Civilizáltabb országban még nézettsége is lenne az esti műsorsávban. Itt a végeken az ilyen daraboknak valahol a déli harangszó és a háromórás vízállásjelentés közt van a helye, moziban semmi keresnivalója.

Három negyvenes angol nő: a rendőr, a tanár és az orvos. Pasi sehol, csak a vágy, hogy végre történjen már valami. Angol countryside, képeslapkisváros, Lakáskultúra-stílben fényképezett szobabelsők, kellemesen hazug életképek. A tanárnő és egykori tanítványa, a templomi orgonista kalandnak induló románca hivatott borzolni az ötórai teához szokott kedélyeket: tipikus lovászfiú-úrihölgy kapcsolat, társadalmi rangban, korban, minden szempontból nagy a távolság, ez még a bizalmas barátnőknek is sok, képzelhetjük, mit szólna hozzá a város apraja-nagyja. A Bizsergés egy nem túl izgalmas tabut igyekszik a középosztály köreiben játszódó angol vígjátékok modorában finoman feszegetni, de a filmbe nagyjából annyi életszerűség szorult, mint az Ikea-katalógus családi együttlétet demonstráló képsorozatába. A drámai és a vígjátéki felhangok kényszeredett párosítását csak súlyosbítja az a dramaturgiai érzék(etlenség), melytől annyira telik, hogy egy kamionbaleset beiktatásával adjon lökést a már-már folytathatatlan történetnek. Ez legalább akkora ötlet, mint amikor a krimi-író a semmiből ikertestvért kreál a gyanúsítottnak. Andie MacDowell szerepeltetése, és a „mi ilyen szeretetreméltóan bolondos angolok vagyunk itt ezen a távoli szigeten”-hangulat megteremtésére tett kísérletek megidézik a brit filmipar reneszánszáért nagyban felelős Négy esküvő és egy temetés emlékét, de amit látunk, inkább hasonlít egy luxustermék végtelenített tévéreklámjára, mint a valóság akár csak leghalványabb tükörképére. Az angolok filmgyártása virágzik, megengedhet magának néha egy-egy ilyen fiaskót.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2693