KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Torremolinos 73

Nevelős Zoltán

 

Egy házaló könyvügyök a Franco-korszak végén kiadója nyomására rááll, hogy feleségével házi szexfilmeket forgasson – egy szigorúan Skandináviában forgalmazandó „multimédiás” lexikon számára. Alfredo és Carmen sajátos sikersorozatának csúcspontja egy igazi játékfilm, amelyet Torremolinos tengerparti üdülőhelyén forgatnak dán stábbal. Az ihletet Bergman A hetedik pecsétje adja, szexjelenet nélkül azonban most sem úszhatják meg.

Első közelítésben könnyű rávágni, hogy a Torremolinos 73 a spanyol Boogie Nights szerényebb kivitelben, Pablo Berger filmszatírájában azonban máshol vannak a hangsúlyok. Míg a hetvenes évek hangulatának megidézése a jól eltalált színvilágban, lakásbelsőkben, szemüvegkeretekben és kísérőzenékben tobzódik, a középpontban mindvégig a főszereplők egyszerű vágyai állnak. A házaspár kezdetben kizárólag a megélhetés miatt száll be a „tudományos” soft-core pornóiparba, később aztán mindkettejüket ez a pálya segíti hozzá legfőbb céljuk eléréséhez: Carmen gyermekre vágyik, Alfredo pedig a művészi önkifejezésben igyekszik egyre tovább jutni. Az Almodóvar-filmekből ismerős színészek (Candela PeñaMindent anyámról, Javier CámaraBeszélj hozzá) mindvégig igazi átlagemberekként ábrázolják figuráikat, akik nem átlagos helyzetekbe szaladnak bele vakmerően: újra és újra erőt vesznek magukon, és megteszik, amit várnak tőlük a kamera előtt és mögött, de ettől még ugyanolyan egyszerű és őszinte emberek maradnak, amilyenek voltak. Berger a szexjelenetek rendezésében is a helyzet paradoxonához alkalmazkodik, bármilyen suták és nevetségesek hőseink, miközben a beállított kamera előtt pózolnak a nemi aktus közben, méltóságukat pont azért nem veszítik el, mert e képsorok a néző számára nem vágygerjesztő szoftpornóként működnek, hanem az emberi sorsdráma apró szatirikus pillanatképei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/03 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1845