KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Három egyforma idegen

Barkóczi Janka

Three Identical Strangers – amerikai, 2019. Rendezte és írta: Tim Wardle. Kép: Tim Cragg. Zene: Paul Saunderson. Szereplők: Edward Galland, David Kellerman, Robert Shafran. Gyártó: Raw TV / CNN Films. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 96 perc.

 

Mi történik, ha valaki befordul a sarkon, és váratlanul szembe találkozik saját magával? És mi van akkor, ha ez a következő sarkon megismétlődik? Tim Wardle az 1980-as évek egyik világraszóló sztoriját dolgozza fel a Három egyforma idegen című dokumentumfilmben, egy olyan történetet, amit sokan ismernek ugyan, de nem lehet elégszer hallani. 1961 nyarán hármasikrek születtek New Yorkban, az anya azonban nem tarthatta meg a babákat. A kicsik egy adoptálásra szakosodott ügynökséghez kerültek, ahol szétválasztották őket, és egyenként kerestek új családot számukra. A szervezet munkatársai nem közölték az örökbefogadó szülőkkel azt az apróságot, hogy két másik testvér is létezik, így a három gyerek külön nevelkedett, egymásról mit sem tudva, eltérő környezetben, más-más lehetőségek és korlátok között. Amikor 19 év után véletlenül újra találkoztak, az első sokkot és eufóriát követően, számtalan nyugtalanító kérdés merült fel. Hamarosan kiderült, hogy mind a fiúk, mind a szülők egy tudományos kísérlet alanyai voltak, aminek aztán beláthatatlan hatása lett az életükre.

Az ikerlét misztériuma és egy izgalmas thriller keveredik ebben a könnyedén előadott, mégis súlyos etikai dilemmákat feszegető filmben. A sodró erejű történet újabb és újabb fordulatokat tartogat, az alkotók pedig jó ritmusban játsszák ki ezeket. Amikor a néző már azt hinné, hogy mindent ért, és innentől csak az önismétlés jöhet, ismét egy váratlan felfedezés vagy hihetetlen meglepetés következik. A dramatizált jelenetek és az interjúk tökéletes arányban vannak egymással, az érintettek érzelmes és bölcs megállapításai lenyűgözők és borzongatók egyszerre. Nem tudni, hogy végül ki fogja megoldani a rejtélyt, mert a probléma az elmúlt évtizedekben csak egyre bonyolultabb lett. Úgy tűnik, hogy egy saját magunk megértéséhez vezető kirakós darabkáit keressük, és korántsem biztos, hogy valaha is megtaláljuk az összeset.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14092