KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Meztelen befutó

Baski Sándor

Flitzer – svájci, 2018. Rendezte és írta: Peter Luisi. Kép: Nicolo Settegrana. Zene: Michael Duss, Martin Skalsky és Christian Schlumpf. Szereplők: Beat Schlatter (Balz Naf), Doro Müggler (Sandra), Bendrit Bajra (Kushtrim), Luna Wedler (Elisa). Gyártó: Spotlight Media Produktion. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 98 perc.

 

Ha az ókori görögök még nem is, de a neo-adamiták a 15. században már előszeretettel rohangáltak meztelenül a köztereken. Később Angliában is feljegyeztek néhány esetet, tömegessé pedig az 1960-as évektől vált a jelenség az egyetemi kampuszokon. A televíziós sportközvetítések elindulásával új platform nyílt az exhibicionisták számára, és ha a hóbort az utóbbi években le is csengett (nem teljesen függetlenül attól, hogy az adásrendezők már nem mutatják meg a nézőknek a pályafoglalókat), a legutóbbi labdarúgó-világbajnokság döntőjét is sikerült megzavarnia politikai tiltakozásként a Pussy Riot tagjainak, még ha ők ruhában is hajtották végre az akciót.

A streakerségnek (nálunk nincs hagyománya, ezért külön szavunk sincs rá) van tehát múltja és kultúrája, papíron ki is lehetne tölteni vele egy másfél órás játékfilmet. A svájci Peter Luisi abból a kellően abszurd, mégis logikus alapötletből indult ki, hogy amennyiben a futball minden egyes aspektusára lehet fogadni, akkor vígjátékának főhőse miért ne svájci frankosíthatná a streakerek teljesítményét is? A meztelen befutóban az ötletgazda, a minél nagyobb kontraszt kedvéért, egy foci ellen beoltott gimnáziumi tanár, aki a legendás svájci írónak, Gottfried Kellernek akar múzeumot gründolni, de elszórja az iskola pénzét. A lebukástól rettegve pattan ki a fejéből a nagy ötlet, és az üzlet hamarosan annyira beindul, hogy még egy (illegális) streaker-képzőt is elindít.

A pikáns téma ellenére Luisi bohózata illedelmes, korrekt és fájdalmasan középszerű. Az első negyedóra alapján a történet további alakulása pontosan lekottázható, a legalább mérsékelten szellemes finálét pedig a nyitójelenetben látható flashforward lövi le. A meztelen befutó legnagyobb bűne mégis az, hogy óriási ziccereket hagy ki – nincs mondandója sem a modern fociról, sem a sportfogadások világáról, de még magáról a streaker-jelenségről sem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/03 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14025