KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bátrak igazsága

Nevelős Zoltán

Egy asszony a Sivatagi Viharban. Pontosabban a Sivatagi Vihar kapujában: van-e esély kideríteni, mi is történt egy rég elmúlt éjszakán az iraki sivatag egyik távoli zugában? A szemtanúk elbeszélései ellentmondanak egymásnak, mindenki másképp emlékszik, és senki sem szívesen.

A háborúból (testi) épségben hazatért tiszt, akit a frontvonal zűrzavarában elkövetett végzetes tévedése miatt emészt az önvád, második esélyként azt a feladatot kapja, vizsgálja ki, rászolgált-e a posztumusz kitüntetésre egy mentőakcióban elesett helikopterparancsnok-asszony? (Meg Ryan a flaschbackekben mint nő a fiúk között, ismét bebizonyítja, hogy nemcsak bájos szerelmes szerepekre termett.)

Az eseményeket rekonstruáló tiszt szerepében Denzel Washington (a becsületes ember mai ikonja az amerikai moziban) ismét felölti az egyenruhát Edward Zwick rendező kedvéért, akivel már Az 54-ik hadtestben is az Egyesült Államok dicsőségének öregbítésén munkálkodtak. Új filmjük az első hollywoodi produkció, amely kritikus hangon szól az Öböl-háborúról. A háborúról, amelyre még minden néző jól emlékszik a tévéből. Nem lehet hát szó ámításról, mindenki tudja, a mélyben más rejlik, mint amit a felszín mutat. A hadsereg egyszerű megoldást vár, hősi halottra van szükségük, a túlélők vallomásai azonban mind más verzióját adják az esetnek. Hősünk kockára teszi pályafutását, családja békéjét, amikor egyre messzebbre merészkedik az igazság keresésének nemes odisszeiáján.

A japán útonálló történetével ellentétben ennek a filmnek nem az a témája, hogy a valóságot teljesen soha nem ismerhetjük meg, végül eljutunk az egyetlen, minden kétséget kizáró változatig, amely azonban. sajnos nem túl meghökkentő. A végkifejletet pedig akkora adag szirupöntettel tálalják, hogy azzal sikerül csaknem teljesen elfeledtetni a film első részének nagy igényeit, a hazafiságnak éppen azt az olcsó eszközökkel való népszerűsítését látjuk, amely ellen hősünk kezdetben csatába indult.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1391