KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)

Benke Attila

Dúvad, 1960. Szereplők: Bessenyei Ferenc, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor. 92 perc.

Húsz óra, 1965. Szereplők: Páger Antal, Görbe János, Szirtes Ádám, Őze Lajos. 108 perc.

Utószezon, 1966. Szereplők: Páger Antal, Szendrő József, Rajz János. 119 perc.

A Pál utcai fiúk, 1968. Szereplők: Anthony Kemp, Törőcsik Mari, William Burleigh. 104 perc.

Isten hozta, őrnagy úr! 1969. Szereplők: Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Venczel Vera. 96 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

 

Fábri Zoltán (1917-1994) olyan nagy rendezőkhöz mérhető, mint John Ford, Orson Welles, Jean Renoir, Ingmar Bergman vagy Akira Kurosawa, akik több filmtörténeti korszakban alkottak, és nyitottak voltak a filmnyelvi és műfaji újításokra. Fábri a második világháború előtt kezdett el a filmrendezői pálya iránt érdeklődni, majd a sematizmus korszakában rendezhette meg első filmjeit, hogy az 1956-os forradalom környékén az őszintébb, realista drámákkal (Körhinta, 1956, Hannibál tanár úr, 1956, Édes Anna, 1958) szerezzen magának hírnevet. A mérnöki pontossággal dolgozó Fábri a hatvanas években még a modernista időrendfelbontásos filmformával és a szubjektív realizmussal is kísérletezett (Nappali sötétség, 1963, Húsz óra, 1965, Utószezon, 1966), ám a hetvenes években Bergmanhoz hasonlóan visszatért a hagyományosabb történetmeséléshez. A Magyar Nemzeti Filmarchívum legújabb kiadványa az izgalmas kísérletező korszak digitálisan felújított örökzöldjeit tömöríti.

A rendező születésnapjának évfordulójára kiadott gyűjtemény második részében a modern filmművészetet képviselő Húsz órát és Utószezont a Bessenyei Ferenc jutalomjátékát dicsérő Dúvad (1960), a Molnár Ferenc klasszikus ifjúsági regényét feldolgozó A Pál utcai fiúk (1968) és a Miloš Forman groteszkjeit idéző Örkény István-adaptáció, az Isten hozta, őrnagy úr! (1969) fogják közre. A restaurálás remekül sikerült: a képek tűélesek, a hang kiváló és a digitális fényelésnek köszönhetően például A Pál utcai fiúk éjszakai jelenetei az újdonság erejével hatnak. Kár, hogy csak ez utóbbi film és az Isten hozta, őrnagy úr! élvezhetők 16:9-es képarányt támogató kijelzőkön (a másik három alkotás hagyományos 4:3-as formátumú).

A Fábri-gyűjtemény első részéhez hasonlóan a második is számos pazar, régi és új extrát tartalmaz. Az ötletes borítóképekkel ellátott papírtokos DVD-k mellett található egy kis füzet, melyben Fazekas Eszter magyar és angol nyelven is bemutatja a rendező kísérletező korszakának főbb állomásait. Emellett külön lemezen tekinthetjük meg a filmekhez kapcsolódó 13 híradófelvételt, rövid werkfilmet, portrét és interjút. Nagyon érdekes látni a Dúvad próbafelvételein a különböző főszereplőjelöltek hullámzó színvonalú játékát. Izgalmas az Isten hozta, őrnagy úr! forgatásáról származó részlet, melyben a kínos dobozolási szituációt magyarázó Fábri Zoltánt érdeklődő nebulókként hallgatják a színészlegendák. És megtudhatjuk azt is egy Fábrival készült interjúból, hogy az alkotónak saját művei közül a magyar és külföldi kritikusok (többek között Susan Sontag) által premierjekor elmarasztalt Utószezon a kedvence. A friss extrákban A Pál utcai fiúkban szereplő, és annak restaurálásán dolgozó operatőr, Jancsó Nyika kulisszatitkokat árul el a forgatásról és a felújításról, Török Ferenc rendező pedig megvallja, hogy még saját filmjére, a Moszkva térre (2001) is hatott a gondolkodását meghatározó Molnár Ferenc-regény és annak Fábri-adaptációja.

Az egész Fábri-életművet pedig egy tőle megszokott magas színvonalú előadásban foglalja össze Gelencsér Gábor filmtörténész. Elemzése azért is a legizgalmasabb extrák egyike, mert felveti annak a kérdését, hogy bár Fábri társadalomkritikus filmeket készített, de művei, mint például a téeszesítést alapvetően pozitív fényben feltűntető Körhinta és Dúvad, a Kádár-rendszert óvatosan legitimáló Húsz óra vagy a fasizmussal foglalkozó Utószezon és Az ötödik pecsét (1976) végső soron konformok voltak a mindenkori hatalom elvárásaival. Persze azért hozzá kell tenni, hogy Fábri műveiben a főhősök ellenlábasai sokszor érdemesek a néző szimpátiájára: a Dúvadban a régi világ öntörvényű képviselője, Ulveczky Sándor tragikus, individualista hős, A Pál utcai fiúkban a vörösingesek kegyetlen, de igazságos vezére, Áts Feri megbünteti a bátor Nemecseket terrorizáló Pásztorokat, az Isten hozta, őrnagy úr!-ban pedig a kiskirályt játszó őrnagy őrülete mögött elő-előtűnik a háború borzalmai miatt megnyomorodott ember.

Extrák: Dúvad próbafelvételek, korabeli híradófelvételek a Fábri-filmekről, Fábri Zoltán az Utószezon fogadtatásáról, Örkény István az Isten hozta, őrnagy úr!-ról, Portré: Fábri Zoltán – Az Isten hozta, őrnagy úr! forgatása (1969), A Pál utcai fiúk karrierje (2012), Török Ferenc filmrendező A Pál utcai fiúkról (2017), Jancsó Nyika A Pál utcai fiúk forgatásáról és restaurálásáról (2017), Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán világa (2018).

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/10 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13836