KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szellemek háza

Benke Attila

Winchester – amerikai, 2018. Rendezte: Michael és Peter Spierig. Írta: Tom Vaughan. Kép: Ben Nott. Zene: Peter Spierig. Szereplők: Helen Mirren (Sarah Winchester), Jason Clarke (Eric), Sarah Snook (Marian), Angus Sampson (Hansen). Gyártó: Lionsgate / CBS Films. Forgalmazó: Vertigo Média. Szinkronizált. 99 perc.

 

Az utóbbi években újra népszerűek a kísértet- és démonhorrorok (Démonok között-széria, Annabelle-filmek, Insidous-sorozat, Bíborhegy), melyek közül kevés (a Babadook, A boszorkány vagy a Kokszongi sirató) képes az olcsó ijesztgetésen túl valami pluszt nyújtani. Ez a törekvés az ausztrál Michael és Peter Spierignek (A zombik városa, Időhurok, Fűrész: Újra játékban) sem sikerül a Szellemek házában. A múlt századi kísértethistóriára alapozó sztori egyik főszereplője Sarah Winchester, a híres ismétlőpuska feltalálójának menye. A Winchesterekkel legyilkolt áldozatok szellemeitől rettegő özvegy egy médium tanácsára elhagyta régi otthonát, és a kaliforniai San José-ben építtetett hatalmas, ma turistalátványosságnak számító rezidenciát, mely tele van titkos járatokkal és furcsa helyiségekkel. A Szellemek házában Sarah-n kívül rokonai, Marion és megszállott kisfia, Henry élnek a birtokon. Ide érkezik Dr. Eric Price, akinek szintén volt dolga a fegyverrel drogfüggő felesége tragédiája miatt, és aki az özvegy épelméjűségét vizsgálva rádöbben, hogy a holt lelkek valóban a Winchester-rezidencián kísértenek.

Az alkotók sajnos félvállról vették a történet hátterében meghúzódó, az amerikai erőszak- és fegyverkultúra érdekes és aktuális problémáját. Sarah rettegése lehetne akár az őslakosok holttestein nagyra hízott Amerika elaltatott lelkiismeretének ébredezése, azonban a Spierig-fivéreket érezhetően ez nem érdekelte, inkább legyártottak egy kommersz horrort. Habár a Szellemek háza szimpla horrorfilmként sem állja meg a helyét, mivel hemzseg a sután megrendezett jelenetektől (lásd a nagy leszámolást) és az idős Sarah-n (Helen Mirren) kívül érdektelen karakterekkel. Így aztán a Spierig-testvérek műve helyett érdemesebb újra elővenni az 1964-es A ház hideg szívét vagy Kubrick Ragyogását.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13645