KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az igazi csoda

Tüske Zsuzsanna

Wonder – amerikai, 2017. Rendezte: Stephen Chbosky. Írta: R. J. Palacio regényéből Stephen Chobsky és Steve Conrad. Kép: Don Burgess. Zene: Marcelo Zarvos. Szereplők: Jacob Tremblay (Auggie), Julia Roberts (Isabel), Owen Wilson (Nate), Izabela Vidovic (Via). Gyártó: Lionsgate / Mandeville Films, Forgalmazó: Freeman Film. Szinkronizált. 110 perc.

 

Stephen Chbosky vitathatatlanul a coming of age avatott mestere: megírta, majd gyöngyvászonra alkalmazta az amerikai tinédzserek megosztó kultkönyvévé nőtt regényét, az Egy különc srác feljegyzéseit – a két mű sikertörténete idén egy újabb, partvonalon rekedt gyerekhőshöz vezette az „újkori Salinger” címére törő szerzőt. Az igazi csoda főhőse, a 10 éves Auggie, szintén a beilleszkedéssel küzd, de a könyörtelen külvilág viszonylatában komolyabb hátránnyal indul a szokásos kamaszkori gondoknál. Az arcdeformitással született kisfiú, 27 műtét és négy magántanulói év után pottyan a felső tagozatos dzsungelbe, ahol a kis fenevadak egy átlagos gyereket is megcsócsálnak, pláne valakit, aki nem csak a tornasorból lóg ki. Az öniróniával és bölcsességgel felfegyverzett Auggie kisebb meghátrálásokkal, de bátran vállalja önmagát, így a féltő-óvó családtagok mellett nemsokára barátokat is gyűjt maga mellé.

Az R. J. Palacio ifjúsági bestselleréből (Csodácska) adaptált alkotás egy klasszikus filmfelmenővel is rendelkezik: Peter Bogdanovich Maszk című opusza nem csak témájában mutat nagy hasonlóságot, de a serdülőkori váltás nehézségei is rárímelnek benne a torzult vonások kíméletlen elutasítására – ugyanakkor letisztultabb és méltóságteljesebb hangnemben mesél, mint a matiné-kedvenccé formált idei kistestvér. Chbosky az eredeti regényhez hasonlóan tagolja a cselekményszerkezetet, amely olykor elengedi Auggie első személyű narrációját és más szereplők szemszögeiből mutatja be, hogyan hat környezetére: ez a fogás azonban ezúttal a történet hátrányára válik, nem csak fordulatai érdektelenednek el, de fokozatosan veszít súlyából is. A kis Jacob Tremblay egész lényében megható és elragadó jelenség, az alkotók azonban nem elégedtek meg ennyivel: merő jó szándéktól vezérelve rendre a sziruphoz nyúltak, sőt időnként túl is töltötték a poharat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/01 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13525