KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A harag tüze

Bocsor Péter

Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.

Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban (Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri végig három nemzedéken keresztül.

Noha a film ugyanitt játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze (Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.

Ellentétben azonban az alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11741