KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szellemes karácsony

Varga Zoltán

Scrooged – amerikai, 1988. Rendezte: Richard Donner. Szereplők: Bill Murray, Karen Allen, Robert Mitchum. Forgalmazó: InterCom. 97 perc.

 

A nyolcvanas évek populáris mozijának felettébb élénk műfajkeverési hajlama új életre keltette és felturbózta a régi vágású kísértetkomédiát; a Szellemes karácsony jóllehet nincs egy súlycsoportban olyan alapművekkel, mint a Szellemirtók és a Beetlejuice, de mindkettőnek rokona. A Burton-filmet juttathatják eszünkbe a jövővíziók expresszionista díszletei, vagy a kísértetként fellépő, mégis inkább bomló zombit idéző figurán megvalósított rajzfilmszerű, groteszk gegek. A főszereplőt pedig a „szellemirtó” Bill Murray játssza, aki nem utoljára bújik egy kibírhatatlan, mindenkit gátlástalanul porig alázó karakter bőrébe. Őt, azaz Frank Crosst invitálja múltat, jelent s jövendőt átfogó karácsonyi utazásra a másvilág, három szellem kalauzolásában, hogy a televíziós elnök szívét beburkoló jégpáncélt elolvassza az ünnep melege. Richard Donner filmjére a klasszikus Dickens-regény, a Karácsonyi ének (poszt)modern verziójaként gondolhatunk: túl a főhősök és kísérteties utazásuk nyilvánvaló párhuzamán, a cselekmény azzal is eljátszik, hogy Cross egy nagyszabású élő tévéshow keretében dolgozza fel a Dickens-művet, így a Szellemes karácsony duplafedelű és ironikus kapcsolódást létesít irodalmi ihletőjével. Az összkép bármennyire szerethető, mégsem maradéktalanul megkapó: Donner gyakorlott mesterember a fantasztikus műfajokban (Ómen, Superman, Sólyomasszony), a vígjátéki fogalmazásmód viszont nem az erőssége, s a hangulatváltások – kivált az ingázás slapstickes bumfordiság és őszinte érzelmesség között – sem mindig sikerültek jól. Bill Murray azonban minden egyenetlenségért kárpótol; a múltutazást követő, sétálva előadott monológjára például egy szó kínálkozik: szenzációs.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11581