KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy család

Tüske Zsuzsanna

En familie – dán, 2010. Rendezte: Pernille Fischer Christensen. Írta: Pernille Fischer Christensen, Kim Fupz Aakeson. Kép: Jakob Ihre. Zene:. Szereplők: Johan Philip Asbaek (Peter), Jesper Christensen (Rikard), Lene Maria Christensen (Ditte), Anne Louise Hassing (Sanne). Gyártó: Zentropa. Forgalmazó: Grant Film. Feliratos. 102 perc.

Ha hétköznapi viseletbe öltöztetett melodrámáról van szó, Dánia továbbra is élen jár – erejét alapvetően abból nyeri, hogy a látszólag hasonló elemekből felépített, folyamatosan bővülő filmcsoport esetében a homogenitás elsősorban az alkotók jóízlésében, sokarcúságában és tehetségében mutatkozik meg. A műfajt eddig csupán három nagyjátékfilmmel képviselő, író-rendező Pernille Fisher Christensen a szerelemre éhes nő és a magányos transzvesztita (Szappanopera), valamint a derűlátó tánctanárnő és a priusztól sújtott villanyszerelő (Táncosok) némileg könnyedebb hangvételű románcával a feloldhatatlannak tűnő ellentétekre épülő szerelem motívumát jelölte ki fő irányvonalként. Legújabb alkotásában több sorsot és jóval súlyosabb problémákat mozgat: ezúttal egy egész család kálváriáját dolgozza fel.

A nagy múltú pékdinasztia élén álló és tradícióit szigorúan őrző Rikard Rheinwald-ot hosszú és fájdalmas rákkezelés után gyógyultnak nyilvánítják, ezzel egyidőben lánya két, egymással harcban álló hírt kap: egy nemvárt terhességét, valamint visszautasíthatatlan ajánlatot egy New York-i művészeti galéria vezetésére. Dittének és barátjának először a karrierépítés és a családalapítás váratlan lehetősége között kell döntenie, majd Rikard hirtelen rosszulléte, és egy új, megrázó diagnózis nyomán további, súlyos áldozatok meghozatala vár rájuk, amelyek árán a családi egység ugyan látszólag fennmaradna, lélekölő hatásuk azonban majdnem olyan súlyos, mint a ráké.

A cselekmény kidolgozása tekintetében Christensen ezúttal is legalább annyi alázatot tanúsít a műfajjal szemben, mint kőkemény hőse a családi hagyományok fenntartásáért, mértéktartó stílusának köszönhetően pedig a mindennapi élet tragédiái sokszor csak jelzésszerű, finom mozzanatok képében követik egymást, míg a végszóban egyetlen apró gesztus fel nem old minden fájdalmat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10559