KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/december
POSTA
• Pék Béla: Hány film készül Belgiumban? Olvasói levél
• Csala Károly: Olvasónk...
KRÓNIKA
• N. N.: FőMo Filminformációs Szolgálat

• Zalán Vince: Hol az igazság, ami nincs? A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon
• Gambetti Giacomo: A történelem gúnyt űz az emberekből? Jancsó Miklós olasz filmjeiről
• Bársony Éva: Noé bárkái – az érdekek özönvizében Beszélgetés Kollányi Ágostonnal
• Antal István: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
• Jeles András: Sorozatok évtizede Film a Balázs Béla Stúdió történetéről II.
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• N. N.: Yilmaz Güney filmjei
• N. N.: Cellafóbia és forgatókönyv Beszélgetés Yilmaz Güney-jel
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Viharszünetben Locarno
• Létay Vera: Nagy motívum – mozivászonnal Taormina
• Bán Róbert: A családi albumtól a művészetig Amatőrfilmes világtalálkozó Siófokon

• Todero Frigyes: Furkósbot és mézesmadzag A spanyol film a Franco-rendszerben. Négy évtized
• N. N.: Törvények a tehetség ellen A spanyol film a Franco-rendszerben
FORGATÓKÖNYV
• Iván Gábor: Volt egyszer egy újsághirdetés... Forgatókönyvítói pályázat után
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Mindenki és senki
• Ambrus Katalin: Az élet szép
• Kövesdi Rózsa: Szabadlábon Velencében
• Koltai Ágnes: Kísérlet a szabadulásra
• Harmat György: A 3. számú űrbázis
• Csala Károly: Az elektromos eszkimó
• Kovács András Bálint: A piros pulóver
• Jakubovits Anna: Fontamara
• Kövesdi Rózsa: A paptanár
TELEVÍZÓ
• Molnár Gál Péter: Gladkov és a Brecht-nebuló Cement
• Hegyi Gyula: „A televízió filmevő Moloch” beszélgetés a tévé mozifilmjeiről
• Koltai Ágnes: Mit lehet eladni? A hungarofilm és a televízió
• N. N.: 1979-ben eladott tévéműsorok
• N. N.: 1980-ban eladott tévéműsorok
• N. N.: 1981-ben eladott tévéműsorok
KÖNYV
• Pörös Géza: Két portré
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Bogey

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Alkonyat 3: Napfogyatkozás

Szabó Noémi

The Twilight Saga: Eclipse­ – amerikai, 2010. Rendezte: David Slade. Írta: Stephenie Meyer regényéből Melissa Rosenberg. Kép: Javier Aguirresarobe. Zene: Howard Shore. Szereplők: Kristen Stewart (Bella), Robert Pattinson (Edward), Taylor Lautner (Jacob), Bryce Dallas Howard (Victoria). Gyártó: Summit. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 124 perc.

 

Felesleges hosszasan beszélni az Alkonyat-sorozat történetéről: a 2008-as Twilight-film robbanása óta minden óvodás tudja már, hogy a vámpírok is lehetnek jó gyerekek, ha hajlandóak lemondani létezésük értelméről, az emberi vér fogyasztásáról. Stephanie Meyer amerikai írónő mozdulatlan vámpírjai beledermedtek a századfordulós déli államok erkölcsi normáiba, akárcsak egy fotográfia bármely Jane Austen regény borítóján, amelyhez generációkon keresztül menekülhettek a cinizmusba belefáradt romantikus lelkek. Nem is csoda, hogy a filmfeldolgozások nem csekély játékidejének jelentős részében hőseink állóképpé fagyva pózolnak vad tájak előtt, gondosan beállítva, mintha a róluk készült számos magazin-poszterből illesztették volna be őket a mozgóképi termékbe.

A harmadik opuszt jegyző David Slade nem először adaptál vámpírtörténetet: a hazai mozi-forgalmazásból kicsúszott 30 nap éjszakában még a rehabilitáció előtti szörnyeteg-vámpírokat álmodta vászonra egy ügyes horrorfilmben. A Napfogyatkozás az eddigi Alkonyat-filmeknél tempósabb darab, nyomokban működőképes, sőt, humoros jeleneteket is tartalmaz, és ritmusán az is sokat javít, hogy nagyrészt lemond a korábbiak során, de főleg az Újholdban eluralgó videoklip-szerű zenés betétekről. Sőt, valóságos horror-jelenettel indít, amelyben elsőként használja a könyvben oly sokat emlegetett zuhogó eső motívumát. Az alkotók az újoncokra is gondoltak: a Napfogyatkozás információadagolása nagymértékben redundáns, az előző részek és a könyvek ismerete nélkül is összeállítható belőle a sztori, így ha eddig elriasztott volna minket a silány irodalmi alap, vagy a vontatott filmek sora, de hajt a téma felé valamely perverz kíváncsiság, a Napfogyatkozás az eddigi legkevésbé fájdalmas megoldás, hogy bepillantást nyerjünk a világot meghódító Alkonyat-univerzumba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10263