KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hihetetlen Hulk

Fekete Tamás

Incredible Hulk – amerikai, 2008. Rendezte: Louis Leterrier. Írta: Zak Penn. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Craig Armstrong. Szereplők: Edward Norton (Bruce Banner), Liv Tyler (Betty Ross), Tim Roth (Emil Blonsky), William Hurt (Ross tábornok). Gyártó: Marvel Enterprises / Universal / Valhalla Motion Pictures. Forgalmazó: UIP - Duna Film. Feliratos. 123 perc.

 

Hulk talán a legellentmondásosabb szuperhős: noha ő is egy véletlen baleset következtében tesz szert képességeire, valójában nem maga irányítja természetét, a harag és a düh hatására változik át monstrummá. Miközben teljes városrészeket és komplett harckocsi-alakulatokat zúz össze, nem a Jóért küzd; kézzelfogható ellensége másodlagos, elsősorban magát kell legyőznie, (szuper)egója próbálja átvenni az irányítást a felszínre törő id helyett.

A filmvásznon mindeddig szűznek számító Vasemberrel szemben Hulk nem minden előzmény nélküli; Ang Lee moralizáló, görög sorsdrámákat idéző 2003-as tanmeséje a zsáner egyik legerősebb látványvilágú félreértelmezését, egyben egyik legnagyobb bukását is eredményezte. A hihetetlen Hulk úgy folytatja a szuperhős történetét, hogy egyfelől előzményének tekinti a korábbi filmet, mégis igyekszik minél jobban elhatárolódni tőle.Miközben a teljes stábot leváltották, érezhetően ügyeltek rá, hogy a korábbi színészek arcát képzeljük magunk elé (William Hurt kiköpött Sam Elliott), ugyanakkor – bár csak egy főcím erejéig – ismét láthatjuk a Szörny születését. Ez új film inkább Hulk-béta, vagyis a képregények esetében már tökélyre fejlesztett „alternatív” Hulk.

Az idei koncepció két oldalról támadta meg hősünket: miközben a stúdiónál azt a Louis Leterrier-t bízták meg a rendezéssel, aki korábbi Szállító-filmjeivel minden külső és belső korlát (valamint forgatókönyv) nélkül adagolta az eltúlzott akciót, a főszerepre a drámai színészként elkönyvelt Tim Roth-ot és Edward Nortont szemelték ki. Leterrier ráadásul nem következetes rendező: a kifejezetten művi látványú CG-akcióparádék közé rendre kézi kamerás felvételeket illeszt be, mint aki megirigyelte a Bourne-filmek és a Cloverfield látványvilágát – ennek végigviteléhez nemcsak elég bátorsággal, de a megfelelő passzussal sem rendelkezik szerződésében.

A Zöldtestű Szörny ismét alulmaradt tehát – már csak az a kérdés, hogyan áll helyt, mikor a jóval színesebb és harsányabb Vasemberrel kerül össze nemsokára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/07 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9423