KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A vörös kör

Kovács Marcell

Le Cercle rouge – francia, 1970. Írta és rendezte: Jean-Pierre Melville. Szereplők: Alain Delon, Bourvil, Gian Maria Volontè, Yves Montand. Forgalmazó: Caesar Film International. 140 perc.

 

Utolsó három filmjével Jean-Pierre Melville minden addiginál nyíltabban fordult a tömegfilm felé: a közkedvelt policier műfajában dolgozott, és a korszak legnépszerűbb francia színészét nyerte meg főszereplőnek. A filmeket a bűnügyi téma és Alain Delon személye trilógiává avatja. A két szélső darab már a címével (A szamuráj, Egy zsaru) is jelzi, hogy a főhős egyszemélyes története, a középső tételben azonban négy egyenrangú központi figurát fon körbe igen összetett cselekményháló.

A felvonultatott sztárparádé révén A vörös kör Melville legnagyobb kasszasikerének bizonyult, holott a film semmiféle engedményt nem tesz a közönségnek. Szórakoztató rablásos-menekülős thriller helyett ólomsúlyú anti-thrillert kap a néző, ahol a tempó lassú, szinte mozdulatlan, a történések indoklása homályos, és hosszú negyedórák telnek el egyetlen szó nélkül. Az író-rendező Melville mindent elkövet, hogy elidegenítsen, elharapja az izgalmas fordulatokat, és szigorúan kerüli a látványosságot, az autós jeleneteket vetített háttérrel oldja meg, karizmatikus színészei arcára pedig bressoni mozdulatlanságot kényszerít. Ebben az erősen stilizált világban mindent Melville gúnyosan keserű pesszimizmusa ural, magányos hősei sorsát árulás, hűtlenség és zsarolás alakítja. Ahogy a rendőrfőnök kétszer is megjegyzi, mindenki bűnös.

Az amerikai gengszterfilmek bűvöletében élő Melville hatalmas amerikai autókba ülteti ékszerrabló szereplőit. Szinte világítanak a párizsi utcákon a széles országúti cirkálók, a túléléshez nem ideálisak, de legalább van stílusuk.

Extrák: csak képgaléria és előzetesek, a francia hangsáv pedig nem kapott magyar feliratot. A szélesvásznú kép viszont kiváló, és a magyar hang a klasszikus régi szinkron.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9121