KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

9 dal

Klág Dávid

9 Songs – brit, 2004. Rendezte: Michael Winterbottom. Szereplők: Kieran O’Brien, Margo Stilley. Forgalmazó: Best Hollywood. 71 perc.

 

A 9 dal nem koncertfilm, nem pornó, de még szoft-erotika sem. Michael Winterbottom 2004-es dokumentarista stílusgyakorlata vérbeli romantikus dráma, igaz, pont azokból az elemekből építkezik, amiket a konzervatív filmkészítők és cenzorok elsőként húznának ki a szinopszisból: valóságos, explicit, gondos narratív ívet felhúzó szexjelenetekből.

Egy párkapcsolat érzelmi hullámvasútját kizárólag szexuális aktusokon keresztül bemutatni legalább annyira ambiciózus terv, mint amennyire látszólag megvalósíthatatlan. Winterbottom azonban olyan körítést szerkesztett intim és kevésbé intim, de mindvégig személyes pillanatokból, amik mind az elsődleges szándékot támasztják alá – a brit Antarktisz-kutató és az amerikai diáklány pár szavas vitái, közös főzőcskéik és főleg koncertélményeik már tökéletes látleletet biztosítanak kapcsolatukról. A 9 dal ugyanis a brit Matt flashbackjeire épül, aki már a nyitányban bevallja, hogy nem emlékszik a beszélgetéseik részleteire, csak a lány ízére, illatára és tapintására, arra, ahogyan egymást kielégítették és koncertekre jártak.

Winterbottom a manchesteri zenetörténelmet zseniálisan feldolgozó Non-stop partyarcokban még csak korrajzként integrálta a betétdalokat, de a 9 dalban már szerves részei a történetnek: a Primal Scream eksztatikus tánczenéje, a Black Rebel Motorcycle Club filmet keretező, fásult blues-rockja vagy Michael Nyman finom zongorakoncertje mind tökéletesen kommentálja Matt és Lisa rezignáltan végződő románcát.

Kérdés, hogy a forgalmazó miért éppen a 9 dalt jelentette meg elsőként DVD-n Winterbottom munkái közül. Habár a 9 dal a rendező dokumentum és fikció közötti vékony határon elhelyezhető eddigi életművének jelentős darabja, a Wonderland vagy a 2005-ös Bikatöke sokkal reprezentatívabb.

Extrák: filmelőzetesek és külön megtekinthető, a filmből kiemelt koncertjelenetek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9063