KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Potter

Parádi Orsolya

Miss Potter – amerikai, 2007. Rendezte: Chris Noonan. Írta: Richard Maltby. Kép: Andrew Dunn. Zene: Nigel Westlake. Szereplők: Renée Zellweger (Beatrix Potter), Ewan McGregor (Norman), Emily Watson (Millie), Barbara Flynn (Helen). Gyártó: Phoenix Pictures / Weinstein Company. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 92 perc.

 

Ha a Pán Péter szerzője, a skót Mr. J. M. Barrie különcnek számított gyerekdarabjával, kortársa, Ms. Beatrix Potter kétszeresen is az. A 19. század végének nőideálja azzal töltötte idejét, hogy megfelelő férjet találjon magának, nem az önkifejezés határait tágítgatta, főleg nem mesekönyvet festett. Potter kisasszony a gyerekkori magányt kisállatok rajzolgatásával enyhítette, s ahogy telt az idő, gyűltek a skiccek, a csodálatos akvarellek. Eközben a hölgy kiváló gombaszakértő lett, publikált a spórák csírázásáról és hasonló női dolgokról. Kitartása meghozta gyümölcsét, alig múlt 36 éves, amikor egymásra leltek a nyúltörténetekben későbbi kiadójával, Norman Warne úrral, és igen, a nyúlon túl is. A szülőknek derogált, hogy leányuk egy kereskedőt szeret, de a titkos eljegyzést végül nem miattuk nem követte házasság, hanem mert a fiatalember vészes vérszegénységben elhunyt. Potter első könyve, a Péter nyúl 1902-ben jelent meg, majd az antropomorf állatka történetét még további 22 könyv követte, melyeket gyerekbarát módon, sok illusztrációval, kis méretű könyvecskékben publikált. E művek hallatlanul népszerűek lettek, ráadásul illetlen módon jelentős magánjövedelmet generáltak szerzőjüknek.

Ami a most megvalósult életrajzi filmet illeti, hasonlóan az Én, Pán Péterhez, a Miss Potter is az Opus Magnum megszületésének és kiröppenésének időszakában játszódik. Rendezője a tapasztalt állatfilmes Chris Noonan, aki életre keltette a rajzolt állatfigurákat, puha fényeket, pazar színvilágot és korhű miliőt teremtett, miközben ínyenc módon feltálalta a „lázadó nő dzsungelharca a konvenciók ellen” örök történetét. A remek nyúlpaprikásba csupán két szálka került: a negédes Renée Zellweger és a színészként egyre jobban lecsúszó Ewan McGregor.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9057